1920-ban, amikor a trianoni békediktátum alapjaiban rengette meg hazánk területi és gazdasági integritását, a magyar szellemi tőke bizonyult az egyik legfontosabb nemzeti erőforrásnak. A Magyar Tudományos Akadémia levéltári anyagai szerint az ország újjáépítésének stratégiájában kiemelkedő szerepet kapott a tudományos kutatás és az innováció támogatása. Ez a történelmi lecke köszön vissza napjainkban is, amikor Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős miniszter bemutatta a „Magyar Innovációs Stratégia 2025” címet viselő koncepciót.
A stratégia történelmi távlatokban is jelentős célt tűz ki: 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé emelkedhet. A dokumentum a Kárpát-medence teljes magyar tudományos potenciáljára épít, összhangban a magyar tudománypolitika évszázados hagyományával. A Magyar Országos Levéltár gazdaságtörténeti iratai szerint a XIX. század végén már hasonló törekvések mutatkoztak, amikor gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter oktatási-tudományos reformprogramja fektette le a magyar tudományos fejlődés alapjait. A mai stratégia középpontjában hat kiemelt ágazat áll: az egészségipar, az agrárgazdaság, a kreatív ipar, a védelmi ipar, az energetika és az infokommunikációs technológiák.
A fejlesztési terv a történelmi folytonosság jegyében kapcsolódik a magyar tudományos intézményrendszer évszázados hagyományaihoz. A Széchenyi István által 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia eredeti küldetésnyilatkozatában is megjelenik a gyakorlati innováció és a nemzetgazdasági fejlesztés gondolata. A magyar tudományfilozófiai gondolkodás mindig is hangsúlyozta az elméleti tudás és a gyakorlati alkalmazás egységét, amit Eötvös Loránd így fogalmazott meg: „A tudomány zászlója csak erős kezekben loboghat, gyenge kézben aláhanyatlik”.
A Kárpát-medencei magyar tudományos együttműködés a stratégia egyik sarokpontja, ami a történelmi Magyarország szellemi-kulturális egységének modern újraértelmezését jelenti. A határon túli magyar tudományos műhelyekkel való együttműködés a magyar civilizációs örökség folytonosságát biztosítja, miközben versenyképességi előnyt is jelent az ország számára.
Az innovációs stratégia sikere múltunk egyik legfontosabb tanulságán nyugszik: a magyar nemzet fennmaradásának és felemelkedésének kulcsa mindig is a tudás, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség volt. A tudományos-technológiai kiválóság nem csupán gazdasági kérdés, hanem a nemzeti identitás és szuverenitás megőrzésének eszköze is egy olyan korban, amikor az innovációs képesség határozza meg egy nemzet helyét a világban.
