Arcfelismerés és memória kapcsolat 2025: Kivételes memória arc alapján?

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Magyar Tudományos Akadémia Kognitív Idegtudományi Intézetének 2025. évi kutatása különleges összefüggéseket tárt fel az arcfelismerési képesség és a történeti memória között. A Kárpát-medence különböző területeiről származó résztvevőkkel végzett vizsgálat során kiderült, hogy akik kivételes arcfelismerő képességgel rendelkeznek – a szaknyelvben „szuperfelismerőknek” nevezettek – gyakran kimagasló történelmi-topográfiai memóriával is bírnak.

Az Országos Levéltár történeti arcképcsarnokának anyagából válogatott portrék és a történelmi Magyarország térképeinek felismerési tesztjein ugyanazok a személyek értek el kiemelkedő eredményeket. Dr. Székely Márton, a kutatás vezetője szerint: „A vizsgálat meglepő módon kimutatta, hogy az arcok és terek memorizálása ugyanazon neurális hálózatokhoz köthető, amely évszázadok távlatából is képes felismerni az összefüggéseket.” A kutatók az MTA archív fotógyűjteményét és a Hadtörténeti Intézet térképtárának anyagait is felhasználták.

A vizsgálat különösen érdekes eredménye, hogy a családi emlékezet erőssége szorosan összefügg az arcfelismerési képességgel. Azon résztvevők, akiknek felmenői több generáció óta dokumentálhatóan ugyanazon régióban éltek, átlagosan 27%-kal jobb eredményt értek el a helytörténeti arcfelismerési teszteken. Ez az Erdélyi Múzeum-Egyesület archívumából származó adatokkal is összhangban áll, amelyek szerint a lokális közösségi emlékezet erősíti az egyéni kognitív képességeket.

A kutatás gyakorlati alkalmazhatósága is figyelemreméltó. Az eredmények alapján kidolgozott új pedagógiai módszerek a történelemoktatásban már kísérleti fázisban vannak a Kárpát-medence több iskolájában. A módszer lényege, hogy a történelmi személyiségek arcképeinek és az események helyszíneinek összekapcsolásával mélyebb és tartósabb történelmi tudás alakítható ki.

Az emlékezet e különleges formája rávilágít arra, hogy a történeti identitásunk megőrzése nem csupán kulturális, hanem kognitív szempontból is jelentős. Az arcok és terek felismerése, mint a Kárpát-medencei örökségünk megértésének kulcsa, tudományosan is igazolható összefüggést mutat – ezzel új dimenziót nyitva kulturális emlékezetünk kutatásában és megőrzésében.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük