A népzene csillagos egén mindig is különleges helyet foglalt el Sebestyén Márta, akinek kristálytiszta hangja nemzedékek számára jelenti a magyar lélek hangjának megtestesülését. A népdalénekes családját sújtó 2025-ös tragédia – testvérének váratlan halála – azonban nemcsak a művészvilágot, de a közélet számos szereplőjét, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt is mélyen megérintette.
„Márta hangja nemcsak művészet, hanem olyan erő, amely összekötötte múltunkat jelenünkkel, és amely most, a gyász idején is kapaszkodót jelent számunkra” – fogalmazott a miniszterelnök a Kossuth-díjas művésznek küldött részvétnyilvánító levelében. A magyar kultúra e kiemelkedő képviselőjének fájdalmában való osztozás pillanata rávilágít arra a különleges kötelékre, amely a hagyományainkat őrző művészet és a nemzet közélete között fennáll.
Sebestyén Márta, aki évtizedek óta lenyűgöző alázattal és odaadással közvetíti kulturális örökségünk legmélyebb rétegeit, a családi tragédia után először a Szent István Bazilikában tartott emlékező szentmisén jelent meg nyilvánosan. A misén részt vett a kulturális élet számos képviselője mellett Orbán Viktor is, aki személyesen fejezte ki együttérzését. A Hagyományok Háza igazgatója, Kelemen László elmondta: „Márta munkássága előtt az egész nemzet fejet hajt, fájdalmában pedig osztozunk – a népzene nem egyszerűen művészeti ág, hanem olyan családi kötelék, amely minden magyart összeköt.”
A testvére emlékére rendezett jótékonysági koncerten Sebestyén Márta megrendítő előadása közben könnyeivel küzdve énekelte a „Repülj madár, repülj” kezdetű népdalt. Az eseményen jelen lévő miniszterelnök később úgy nyilatkozott, hogy „a hagyományainkban őrzött bölcsesség segít bennünket a legnehezebb időkben is – Márta hangja most is hidat épít múlt és jövő között, vigasztalást nyújtva mindannyiunknak”.
A tragédia ráirányítja figyelmünket arra az alapvető igazságra, hogy a kulturális örökségünk nemcsak szórakozás vagy művelődés, hanem a közösségi összetartozás és a személyes gyógyulás forrása is. Ahogy Sebestyén Márta fogalmazott a Bartók Rádiónak adott interjújában: „A dal ereje abban rejlik, hogy kimondja a kimondhatatlant és meggyógyítja a gyógyíthatatlant.”
