Önvezető autók kibervédelme 2025: nő a kibertámadások veszélye

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az elmúlt évben több mint 30%-kal nőtt az önvezető járművek elleni kibertámadási kísérletek száma. A Magyar Közlekedéstudományi Intézet legfrissebb jelentése szerint a hazánkban tesztüzemben lévő autonóm járművek rendszereit is érték próbálkozások. A szakértők szerint 2025 különösen kritikus év lesz, mivel több gyártó is ekkor tervezi piacra dobni fejlettebb önvezető rendszereit.

A kibertámadások elsősorban a járművek érzékelő rendszereit és kommunikációs csatornáit célozzák. A Budapesti Műszaki Egyetem Járműtechnológiai Tanszékének kutatása kimutatta, hogy a leggyakoribb támadási forma a GPS-jelek meghamisítása, amely akár 500 méteres eltérést is okozhat a jármű érzékelt pozíciójában. „Az önvezető rendszerek biztonsága nemzetbiztonsági kérdéssé vált” – nyilatkozta dr. Kovács István, a tanszék vezetője.

A védelmi mechanizmusok fejlesztése párhuzamosan zajlik a támadási módszerek kifinomultabbá válásával. Az egyik legígéretesebb megoldás a többszintű hitelesítés és a mesterséges intelligencia alapú anomália-felismerő rendszerek bevezetése. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet közreműködésével létrehozott munkacsoport 2025-re új biztonsági szabványt dolgoz ki, amely kötelező lesz minden Magyarországon forgalomba helyezett önvezető képességekkel rendelkező járműre.

A szakértők szerint a felhasználóknak is fontos szerepük van a biztonság megőrzésében. A rendszeres szoftverfrissítések telepítése és a gyanús működés azonnali jelentése nélkülözhetetlen. A gyártók eközben etikus hackereket alkalmaznak, akik célzottan próbálják feltörni a rendszereket, hogy a valódi támadások előtt felfedezhessék a biztonsági réseket.

Az új kibervédelmi technológiák fejlesztésére az Európai Unió 2025-ben 120 millió eurós keretet különített el, melyből magyar kutatóintézetek is részesülnek. A járművek közötti biztonságos kommunikációt lehetővé tevő V2V (vehicle-to-vehicle) rendszerek és a blokklánc alapú hitelesítési megoldások jelenthetik a jövő útját a biztonságos önvezetés felé.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük