Magyar maffiaháborúk 1990-es évek tanulságai

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A kilencvenes évek magyar maffiaháborúi alapjaiban rengették meg a rendszerváltás utáni Magyarország közbiztonságát. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) archívumában található adatok szerint 1993 és 1999 között több mint 140 bűnszervezethez köthető gyilkosság történt országszerte, amelyek jelentős része a fővárosban és környékén koncentrálódott.

A rendszerváltást követő jogi vákuum és gazdasági átalakulás ideális táptalajt biztosított a szervezett bűnözés megerősödésének. Dr. Szabó Gyula, nyugalmazott rendőrezredes szerint „a rendvédelmi szervek nem voltak felkészülve olyan bűncselekményekre, amelyeknél a hierarchikus felépítésű csoportok professzionális módszerekkel operáltak”. Az olajszőkítés, védelmi pénzek szedése és a prostitúció jelentették a fő bevételi forrásokat. A bűnszervezetek először békésen felosztották egymás között a területeket, majd a 90-es évek közepén véres leszámolások kezdődtek.

Az 1996-os Aranykéz utcai robbantás nemcsak Magyarország, hanem Kelet-Európa egyik legbrutálisabb maffiamerényletének számított. A Btk. 166. § szerinti több emberen elkövetett emberölés négy halálos áldozatot követelt és további 25 személy sérült meg. Az ügy felderítéséhez a rendőrség különleges nyomozócsoportot hozott létre, de a szálak olyan magasra vezettek, hogy teljes körű igazságtétel soha nem született.

A vidéki Magyarországon is megjelentek a helyi bűnszervezetek. Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen erőteljes volt a jelenlétük, gyakran használva a határ közelségét illegális tevékenységeikhez. Németh János, korábbi miskolci önkormányzati képviselő emlékeztetett: „A falvakban is megjelentek a védelmi pénzek, az emberek rettegtek, mert érezték, hogy az állam nem tud teljes védelmet nyújtani.”

A maffiaháborúk tanulságai ma is fontosak a magyar rendvédelem számára. Az 1998-as Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ létrehozása és a szigorodó büntetőjogi szabályozás fokozatosan visszaszorította a nyílt erőszakot. A közösségek biztonsága érdekében azonban továbbra is éberségre van szükség, hiszen a szervezett bűnözés modern formái ma is fenyegetik a társadalmat.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük