A hűvősebb őszi napok beköszöntével ismét előkerülnek a náthával kapcsolatos családi bölcsességek és népi gyógymódok. Miközben nagymamáink forró citromos teát és mézes fokhagymát ajánlanak, érdemes szembenéznünk azzal, hogy nem minden hagyományos praktika állja meg a helyét a modern orvostudomány fényében. Dr. Kovács Erzsébet immunológus szerint: „A náthával kapcsolatos tévhitek nemcsak hatástalanok lehetnek, de olykor késleltetik a valódi gyógyulást is.”
Az egyik legmakacsabb tévhit, hogy a C-vitamin nagy dózisban szedve megelőzi vagy gyógyítja a megfázást. A Semmelweis Egyetem 2024-es kutatása szerint azonban a C-vitamin-túladagolás nem rövidíti le jelentősen a betegség időtartamát, csupán enyhe tüneti javulást eredményezhet. Hasonlóan kérdéses az alkoholos italok, mint a forralt bor vagy pálinka „fertőtlenítő” hatása is. Bár átmenetileg enyhíthetik a torokfájást, valójában dehidratálnak és gyengíthetik az immunrendszert.
A Házi Gyermekorvosok Egyesülete idén tavasszal közzétett ajánlásában figyelmeztet az antibiotikumok indokolatlan használatának veszélyeire is. A vírusos nátha ellen hatástalanok, túlzott alkalmazásuk pedig antibiotikum-rezisztenciához vezethet. Ugyancsak tudományosan megalapozatlan az a nézet, miszerint a hideg időjárás önmagában megfázást okoz – valójában a vírusok terjedése és a zárt terekben való hosszabb tartózkodás növeli a fertőzés kockázatát.
Mit tehetünk tehát a nátha ellen? A Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság szakértői szerint a leghatékonyabb módszerek továbbra is a legegyszerűbbek: rendszeres kézmosás, megfelelő folyadékbevitel és pihenés. A népi gyógymódok közül a mézes-citromos tea valóban segíthet a tünetek enyhítésében, de nem a nátha gyógyításában. A gyógyulás elsősorban időt és türelmet igényel – ahogy nagymamáink is mondták, csak épp nem a fokhagymás párlat volt a megoldás kulcsa.
