Az őszi Sziget Fesztivál közönsége megdöbbent, amikor a főszínpadon egy népszerű magyar énekesnő bejelentette: következő dalát teljes egészében mesterséges intelligencia komponálta az ő hangjának felhasználásával. A közönség reakciója vegyes volt – néhányan lelkesen fogadták az újdonságot, mások csalódottságuknak adtak hangot. Ez a pillanat tökéletesen példázza korunk egyik legfontosabb kulturális dilemmáját: milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a zenei alkotás jövőjére?
A Budapesti Zeneakadémián tartott szakmai konferencián Molnár Péter zeneszerző elismerte, hogy az MI-technológia fejlődése korábban elképzelhetetlen lehetőségeket nyit meg. „Néhány éve még sci-finek tűnt, hogy algoritmusok komponáljanak slágereket, ma már viszont több ezer MI-generált dal érhető el a streaming platformokon” – nyilatkozta. A Magyar Zenészek Szövetségének felmérése szerint a hazai előadók közel harmada már használt valamilyen MI-eszközt dalszerzéshez vagy hangszereléshez, ami jelentős növekedés az előző évhez képest.
Az előnyök tagadhatatlanok: az MI képes pillanatok alatt több tucatnyi dallamot generálni, hangszerelési variációkat készíteni, sőt, ismert énekesek hangján új dalokat alkotni. Több hazai stúdió kínál már MI-alapú szolgáltatásokat, amelyek töredékáron biztosítanak professzionális hangzást kezdő zenészeknek. Az áttörés azonban komoly aggodalmakat vet fel a zenei authenticitás és a szerzői jogok területén.
Kovács Eszter népzenész úgy véli, a technológia előretörése veszélyezteti a zenei hagyományok továbbadását. „A gép nem érti a zene lelkét, csak másolja a mintákat. Hiányzik belőle az a kulturális és érzelmi tapasztalat, ami az igazi művészetet táplálja.” Az előadók féltik a megélhetésüket is, hiszen ha bárki előállíthat professzionális hangzású zenét, az elértéktelenítheti a valódi zenei képzettséget és tehetséget.
A Szent István Zeneművészeti Szakgimnázium tanári kara nyílt levélben fogalmazta meg, hogy az oktatásban is szembe kell nézni a változásokkal. A jövő zenészeit fel kell készíteni arra, hogy az MI-eszközöket kreatívan használják, miközben megőrzik saját művészi identitásukat. Talán épp ez jelenti a megoldást: nem elutasítani az újat, hanem bölcsen integrálni azt kulturális örökségünkbe, hogy a technológia ne helyettesítse, hanem gazdagítsa az emberi kreativitást.
