A Veszprémi Folklór Fesztivál megnyitóján különös jelenet játszódott le: egy idősebb férfi „Leleplezem a gyíkembereket!” feliratú táblával próbált bejutni. Az eset nem egyedi – az elmúlt évben 37%-kal nőtt a gyíkemberekre vonatkozó online keresések száma Magyarországon. Mi áll e jelenség mögött, és hogyan válik egy abszurd elmélet társadalmi valósággá?
A gyíkember-mítosz szerint világunkat emberszerű hüllők irányítják, akik emberi alakot öltve férkőznek politikai és gazdasági hatalmi pozíciókba. Az elmélet 2025-re új dimenziót nyert az MI-generált tartalmak révén, amelyek fotórealisztikus „bizonyítékokat” kínálnak. „Az összeesküvés-elméletek digitális folklórunkká váltak” – magyarázza Dr. Kovács Mária, a Digitális Antropológiai Kutatóközpont vezetője. „Különösen kiszolgáltatott csoportokban terjednek, ahol a bizonytalanság és a bizalmatlanság meghatározó életérzés.”
A jelenség rávilágít közösségeink törékenységére. A hagyományos tekintélyek – egyházak, oktatás, tudomány – meggyengülése űrt hagyott, amelyet látszólag koherens, de valójában megalapozatlan magyarázatok töltenek ki. Az internetes felületeken terjedő elméletek közösségi élményt és identitást nyújtanak, miközben egyszerű magyarázatot adnak komplex problémákra.
Magyar sajátosság, hogy az elmélet követői gyakran kapcsolódnak őstörténeti narratívákhoz is. A Sümegi Hagyományőrző Kör vezetője, Németh József szerint: „Sokan keresik gyökereiket, de ha nem találják meg hiteles forrásokban, alternatív történelmeket alkotnak, ahol a gyíkemberek és ősmagyar eredettörténetek bizarr módon találkoznak.”
A gyíkember-elméletek terjedése tükrözi kulturális válságunkat. Hagyományos értelmezési kereteink meggyengülésével párhuzamosan nő a vágy az egyszerű magyarázatokra. Talán ideje újragondolnunk, hogyan erősíthetjük közösségeinket a valódi párbeszéd, a kritikus gondolkodás és az emberi kapcsolatok méltóságteljes ápolásával – ezek jelenthetik ellenszerét a digitális korban terjedő modern mítoszoknak.
