Az elmúlt évben jelentős fordulat következett be a földönkívüli intelligencia keresésében. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja bekapcsolódott a nemzetközi SETI (Search for Extraterrestrial Intelligence) programba, amely új spektroszkópiai módszerekkel vizsgálja az exobolygók légkörét. A budapesti kutatócsoport által fejlesztett algoritmus képes azonosítani olyan biokémiai markereket, amelyek nem magyarázhatók természetes folyamatokkal.
A Földönkívüli Intelligencia Kutatási Adattár (FIKA) 2025 januárjában közzétett jelentése szerint már több mint 15.000 exobolygó szerepel az adatbázisukban. Ezek közül 237 rendelkezik olyan légköri összetétellel, amely potenciálisan alkalmas lehet élet fenntartására. Dr. Kovács Márta, a kutatócsoport vezetője szerint: „Az új szoftveres megoldásunk lehetővé teszi, hogy ne csak oxigén vagy metán jelenlétét keressük, hanem olyan összetett szerves vegyületeket is, amelyek kizárólag biológiai folyamatok eredményeként jöhetnek létre.”
A módszer különlegessége, hogy egyesíti a hagyományos spektrográfiai vizsgálatokat a mesterséges intelligencia által támogatott mintafelismeréssel. A Pécsi Tudományegyetem kémikusaival együttműködve a kutatók létrehoztak egy olyan adatbázist, amely tartalmazza mindazon kémiai vegyületek spektrális jellemzőit, amelyek földi életformák metabolikus folyamataihoz köthetők.
A nemzetközi szakmai közösség különösen a TRAPPIST-1 rendszer e jelzésű exobolygójáról érkező adatok elemzését várja. Ez a Földhöz hasonló méretű bolygó a lakható zónában kering, és előzetes mérések szerint olyan légköri anomáliákat mutat, amelyek további vizsgálatot igényelnek.
A Magyar Asztrobiológiai Társaság által szervezett konferencián elhangzott, hogy a következő lépés egy dedikált űrteleszkóp fejlesztése lesz, amely kifejezetten a biokémiai markerek azonosítására összpontosít. Az eszköz prototípusát a debreceni ATOMKI műhelyeiben fejlesztik, és a tervek szerint 2027-ben állítják pályára.
A földönkívüli élet kutatása nemcsak tudományos, hanem filozófiai szempontból is jelentős. Ahogy Dr. Szabó István, a Szegedi Tudományegyetem filozófia professzora fogalmaz: „Az idegen intelligenciával való esetleges kapcsolatfelvétel alapjaiban változtathatja meg az emberiség önmagáról alkotott képét és helyét a kozmoszban. A magyar kutatók most aktívan részt vesznek ennek a történelmi léptékű kérdésnek a megválaszolásában.”
