Az 1960-as évek óta a lézerek életünk szerves részévé váltak, de előállításuk környezetterhelő alapanyagokat igényel. A Stockholmi Egyetem kutatócsoportja most forradalmi áttörést ért el: 2025 őszén bemutatták az első teljesen bioalapú lézert, melyet nyírfakéregből és földimogyoróból nyert összetevőkből állítottak elő. A fejlesztés jelentőségét növeli, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete által dokumentált korábbi kísérletek mind félvezetőkre vagy mesterséges anyagokra épültek.
A Svensson professzor vezette kutatócsoport a nyírfakéregben található betulin kristályszerkezetét vizsgálta, amelyről kiderült, hogy megfelelő módosításokkal képes koherens fénynyalábot kibocsátani. „A természet már régen megalkotta azokat a struktúrákat, amelyeket mi most újrafelfedezünk,” nyilatkozta a professzor a Svéd Királyi Tudományos Akadémia folyóiratában. A betulin kristályszerkezetét földimogyoróból kivont arachidonsavval kombinálták, létrehozva egy olyan szerves félvezető réteget, amely elektromos gerjesztés hatására lézerjelenséget produkál. Az új technológia jelentősége kettős: egyrészt biodegradálható, másrészt a hagyományos lézerek előállításánál használt ritka földfémek és toxikus anyagok kiváltását teszi lehetővé.
A Kárpát-medencében is jelentős tudományos visszhangot keltett a felfedezés. A magyar kutatók már korábban is foglalkoztak bioalapú optikai rendszerekkel, különösen az Erdélyi-középhegységben őshonos fafajok anyagainak felhasználási lehetőségeivel. A budapesti és kolozsvári egyetemek közös kutatócsoportja már bejelentette, hogy hazai nyírfafajokkal és a Pannon-medencében termesztett földimogyoróval kísérleteznek hasonló technológia kifejlesztésén. A természetes anyagokra épülő lézertechnológia nem csupán környezetbarát alternatívát kínál, hanem új lehetőségeket nyit az orvosi diagnosztika, az anyagtudományok és a kvantumfizikai kutatások területén is.
