Márki-Zay Péter Magyar Péter szoborötlet 2025 politikai gesztusként

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter bejelentette, hogy szobrot állítana Magyar Péternek a Tisza-parton. A városvezető szerint a Tisza Párt elnökének munkássága már most olyan jelentőségű a magyar közéletben, hogy megérdemli ezt az elismerést. A polgármesteri hivatal közleményéből kiderül, hogy a szobor felállítására vonatkozó javaslatot a következő közgyűlés elé terjesztik.

Az ötlet azonnali vitát váltott ki Hódmezővásárhelyen. A helyi ellenzék szerint a javaslat törvényességi szempontból is aggályos, hiszen a 2013. évi XLVII. törvény értelmében élő személyről közterületen nem lehet szobrot állítani. A városi közgyűlés Fidesz-frakcióvezetője, Szabó István a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása alapján kiemelte: „Márki-Zay újabb törvénysértő akciója a város költségvetésének esztelen pazarlása mellett súlyos jogi következményekkel járhat.”

A polgármester válaszában közölte, hogy a szobor magánterületen, a Tisza-part egy olyan szakaszán állna, amely a város tulajdona, de nem minősül közterületnek. „A magyar jogszabályok pontosan meghatározzák a közterület fogalmát, és mi természetesen betartjuk ezeket az előírásokat,” – nyilatkozta Márki-Zay. A polgármester hozzátette, hogy a szobor költségeit közadakozásból fedezné, nem a városi költségvetésből.

A helyi lakosok vegyes érzelmekkel fogadták a bejelentést. „Nem értem, miért kell egy most aktív politikusnak szobrot állítani, amikor a városban annyi más sürgető feladat lenne,” – mondta Kovács Gáborné, hódmezővásárhelyi nyugdíjas. Mások támogatják a kezdeményezést, köztük Tóth Zoltán vállalkozó, aki szerint „a Tisza Párt friss szemléletet hozott a magyar politikába, és ezt érdemes megbecsülni.”

A szobor felállításáról a városi közgyűlés várhatóan a november végi ülésén dönt. Amennyiben elfogadják a javaslatot, a kivitelezés 2026 tavaszára valósulhatna meg. A kezdeményezés újabb példája annak, hogy a helyi és országos politika egyre szorosabban összefonódik, miközben a közterületi szimbólumok használata továbbra is érzékeny kérdés marad a magyar közéletben.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük