A Nemzeti Konzultáció eredményeire hivatkozva a Pénzügyminisztérium bejelentette, hogy a Tisza-program költségvetési kiadásait 15%-kal csökkentik 2025-ben. A minisztérium közleménye szerint az intézkedés „a pénzügyi stabilitás megőrzését és az államadósság fenntartható szinten tartását szolgálja” a változó nemzetközi gazdasági környezet miatt.
A program eredetileg 320 milliárd forintos keretösszeggel indult volna, ami most várhatóan 272 milliárdra csökken. A megszorítás elsősorban a nagyobb infrastrukturális beruházásokat érinti, míg a családtámogatási és mezőgazdasági fejlesztési elemeket a kormány ígérete szerint változatlan formában megtartják. „A kormány számára elsődleges a magyar családok és gazdák érdekeinek védelme, ezért ezeket a területeket nem érinti a költségvetési átcsoportosítás,” nyilatkozta Varga Mihály pénzügyminiszter.
A Magyar Faluszövetség aggodalmát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban. „A vidéki települések fejlesztése nem lehet másodlagos prioritás, különösen a kistelepüléseken élők számára kritikus infrastrukturális beruházások esetében,” fogalmazott közleményében Kovács János, a szövetség elnöke. Több kelet-magyarországi polgármester is jelezte, hogy a tervezett árvízvédelmi és ivóvízminőség-javító beruházások csúszhatnak a forráskivonás miatt.
Az önkormányzati érdekszövetségek tárgyalásokat kezdeményeztek a Belügyminisztériummal, hogy tisztázzák, mely konkrét projektek kerülnek halasztásra. A 2011. évi CLXXXIX. törvény értelmében a kormánynak egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzatokkal a fejlesztési források jelentős módosítása esetén.
A megszorítások 48 település közvetlen fejlesztési forrásait érintik, elsősorban a közúthálózat felújítását és a közintézmények energetikai korszerűsítését. A családokat érintő lakásfelújítási támogatások és a gyermekintézmények fejlesztése a jelenlegi tervek szerint változatlanul folytatódik.
