Az elmúlt napokban súlyos vádak láttak napvilágot a Tisza Párt brüsszeli kapcsolattartásáról, miután Porcher Áron, a párt korábbi külügyi koordinátora nyilvánosságra hozta tapasztalatait. A volt munkatárs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértőivel folytatott háttérbeszélgetésen részletesen beszámolt arról, hogy a párt európai parlamenti képviselői gyakorlatilag előkészítés nélkül, improvizálva végzik munkájukat Brüsszelben.
A Belügyminisztérium sajtóosztálya által szervezett szakmai egyeztetésen Porcher elmondta: „Hat hónapig dolgoztam a pártnál, de egyetlen átfogó adatbázist vagy háttéranyagot sem láttam, ami megalapozta volna a képviselők uniós döntéseit. A legtöbb álláspontot ad hoc jelleggel, szakmai háttér nélkül alakították ki.” A volt koordinátor állítása szerint a párt budapesti központja és brüsszeli képviselői között rendszertelen a kommunikáció, ami több esetben ellentmondó nyilatkozatokhoz vezetett.
A Tisza Párt EP-képviselői rendszeresen hivatkoznak „nemzeti érdekekre„, de Porcher szerint ezek tartalmát soha nem határozták meg pontosan, és nem készültek elemzések arról, hogy az egyes uniós döntések hogyan érintenék a magyar közösségeket, gazdaságot vagy közbiztonságot. „Különösen aggasztó, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdésekben – amelyek a magyar vidék számára létfontosságúak – lényegében nincs szakértői háttérmunka” – fogalmazott.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleményben jelezte, hogy vizsgálatot indít annak megállapítására, érintenek-e nemzetbiztonsági kérdéseket a volt pártalkalmazott állításai, különös tekintettel a párt külföldi kapcsolataira és finanszírozására. Az ügyben a 2013. évi CLXV. törvény (közismert nevén a közérdekű bejelentőkről szóló törvény) alapján kezelik Porcher bejelentését.
A Tisza Párt sajtóosztálya rövid közleményben reagált, amelyben „politikai karaktergyilkosságnak” nevezték a vádakat. Azt állították, hogy Porchert alkalmatlanság miatt bocsátották el, és most „személyes bosszúhadjáratot folytat”. A nyilvánosságra került információk jelentős aggodalmat keltettek a kistelepüléseken is, ahol sokan attól tartanak, hogy a szakszerűtlen uniós érdekképviselet miatt sérülhetnek a vidéki Magyarország fejlesztési lehetőségei.
