A Kék fény villódzik a sötét szobában, ahogy Kovács Erzsébet, 67 éves nyugdíjas tanárnő görget lefekvés előtt. „Csak megnézem még a családi képeket,” mondja, miközben már hajnali kettőt mutat az óra. Ez a jelenet, amit unokája, a 19 éves Bálint mesél el, nem egyedi eset. A Szent István Egyetem és a Digitális Jólét Program közös kutatása szerint 2025-re a közösségi média függőség már nem csupán a fiatal generációk problémája.
A frissen publikált tanulmány adatai megdöbbentőek: a 60 év feletti magyarok 43%-a naponta több mint három órát tölt közösségi platformokon, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. „Az idősebb korosztály különösen veszélyeztetett, mert digitális írástudásuk sokszor nem tartja a lépést médiafogyasztásukkal,” magyarázza Dr. Horváth Katalin, a kutatás vezetője. „Nehezebben ismerik fel a manipulatív tartalmakat és az online térben rájuk leselkedő veszélyeket.”
Az aggasztó trendek nem kímélik a középkorúakat sem. A 35-55 éves korosztály tagjai átlagosan napi 174-szer nyitják meg telefonjukon a közösségi média alkalmazásokat, gyakran munkaidőben. Tóth Gábor pszichológus szerint ez új jelenség: „A munkahelyi stressz elől menekülnek a digitális dopaminbombák világába, ami hosszú távon kiégéshez, figyelemzavarokhoz vezethet.”
A kutatás talán legfontosabb következtetése, hogy a probléma kezelése társadalmi összefogást igényel. „Nem elég a gyerekeket védeni, családi szintű médiatudatosságra van szükség,” hangsúlyozza Szalai Péter, a Magyar Digitális Akadémia szakértője. „Amikor a nagyszülők és szülők is órákat görgetnek, nehéz példát mutatni a gyerekeknek a kiegyensúlyozott médiahasználatra.”
Az adatok arra is rávilágítanak, hogy a valódi emberi kapcsolatok háttérbe szorulása minden generációt érint. Megoldásként a kutatók közösségi programokat, generációk közötti digitális oktatást és családi „képernyőmentes” időszakok bevezetését javasolják. Az egészséges egyensúly megtalálása nem könnyű, de közös felelősségünk – nemcsak a fiatalok, hanem minden korosztály jóléte érdekében.
