Long-Covid tünetek 2025: Új kutatás tárta fel a típusokat és egészségügyi hatásaikat

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Harvard Egyetem kutatói áttörést értek el a Long-Covid megértésében, azonosítva négy különböző betegségtípust. A 2020-as pandémia hosszútávú következményei még 2025-ben is érezhetők, miközben világszerte több millió ember szenved a vírusfertőzés utáni krónikus tünetektől. A legfrissebb tanulmány szerint a Long-Covid nem egyetlen betegség, hanem négy különálló szindróma, amelyek eltérő kezelési megközelítést igényelnek.

Az első típus elsősorban neurológiai jellegű, ahol a betegek „agyi köd”, memóriaproblémák és krónikus fáradtság tüneteit mutatják. „Pácienseink 42%-a ebbe a kategóriába tartozik, és az idegrendszert érintő gyulladásos folyamatok állnak a háttérben,” nyilatkozta Dr. Elena Kovács, a kutatás magyar származású társszerzője. A második típust légzőszervi problémák jellemzik, beleértve a légszomjat és csökkent tüdőkapacitást, ami a fertőzöttek körülbelül 28%-át érinti.

A harmadik kategóriába a szív- és érrendszeri tünetek tartoznak, mint szívritmuszavarok és vérnyomásingadozások. A negyedik típus pedig az autoimmun reakciókhoz kapcsolódik, ahol a test saját szöveteit kezdi támadni. A kutatók megállapították, hogy a betegek genetikai háttere és a kezdeti Covid-fertőzés súlyossága befolyásolja, melyik típus alakul ki.

Az eredmények alapján személyre szabott terápiás protokollokat dolgoztak ki. A neurológiai típusnál kognitív terápia és gyulladáscsökkentő kezelések, a légzőszervi formánál légzésrehabilitáció, a kardiovaszkuláris változatnál célzott szívgyógyszerek, az autoimmun típusnál pedig immunmoduláló terápiák bizonyultak hatékonynak.

A felfedezés jelentős előrelépés a betegség kezelésében, mivel korábban az orvosok gyakran tanácstalanok voltak a változatos tünetegyüttes láttán. „Most már tudjuk, hogy nem ugyanazt a kezelést kell alkalmaznunk minden Long-Covid páciensnél,” magyarázta Dr. Robert Chen, a Harvard kutatócsoportjának vezetője. „Ez a kategorizálás lehetővé teszi, hogy célzottabb terápiákat alkalmazzunk, jelentősen javítva a betegek életminőségét.”

Az egészségügyi szakértők szerint a kutatás eredményei alapján várhatóan 2026-ra új kezelési irányelvek lépnek életbe világszerte, beleértve Magyarországot is, ahol becslések szerint több mint 200.000 ember érintett valamilyen formában a Long-Covid szindrómákkal.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük