Cink szelén immunrendszer erősítése 2025 két elfeledett ásvány szerepe

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A hideg őszi reggeleken, amikor az utcákon már a Szent Márton-napi ünnepségekre készülődnek, sokan nyúlnak a hagyományos gyömbérteáért és C-vitaminért. Miközben ezek fontosságát senki nem vitatja, két létfontosságú ásványi anyag gyakran háttérbe szorul a mindennapi beszélgetésekben: a cink és a szelén. Pedig Dr. Kovács Mária immunológus szerint éppen ezek biztosíthatják azt a többletet, amelyre szervezetünknek a téli hónapokban különösen szüksége van.

„A cink és a szelén olyan alapvető ásványi anyagok, amelyek nélkül immunrendszerünk képtelen megfelelően működni, mégis a legtöbb páciens meglepődik, amikor ezek fontosságáról beszélek” – nyilatkozta a szakember a Semmelweis Egyetem múlt heti konferenciáján. A legújabb kutatások szerint a magyarok közel 40 százaléka küzd enyhe cinkhiánnyal, míg a szelénbevitel az európai átlag alatt marad.

A nagymamáink konyhájában még természetes volt, hogy a téli étrendbe rendszeresen bekerültek a cinkben gazdag tökmagok, a marhahús vagy a teljes kiőrlésű kenyér. A szelén pótlására pedig gyakran fogyasztottak diót, halakat. Ezek a táplálkozási hagyományok azonban a modern életvitel során háttérbe szorultak. Balogh István néprajzkutató szerint érdemes visszanyúlnunk ezekhez a hagyományokhoz: „A régi böjti és téli ünnepkörhöz kapcsolódó étkezési szokásokban rengeteg bölcsesség rejlik, amelyeket ma már tudományosan is alátámaszthatunk.”

A Szent András napi vásárokon idén több helyen is megjelentek a helyi termelők olyan élelmiszerekkel, amelyek kifejezetten ezeket az ásványi anyagokat tartalmazzák. Különösen figyelemreméltó a hazai gombatermesztők kínálata, hiszen a shiitake és más gombafélék kiemelkedően magas cinktartalommal rendelkeznek.

Az immunrendszer erősítése nem csupán egészségügyi kérdés, hanem közösségi felelősség is. Ahogy nagyanyáink generációja természetes módon építette be ezeket az alapanyagokat a családi étkezésbe, úgy nekünk is érdemes visszatérnünk ezekhez az értékekhez, ötvözve a modern táplálkozástudomány eredményeivel. Így válhat a hagyomány és a tudomány egymást erősítő szövetséggé mindennapi életünkben.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük