A frissen felújított Vígszínház öltözőjében ül Molnár Gusztáv, tekintetében a megjárt mélységek árnyéka és az újrakezdés reménye egyszerre tükröződik. A színész, aki két éve még a függőség és összeomlás mélypontján járt, ma józan tekintettel néz a jövőbe. „Amikor mindent elveszítesz, akkor látod meg igazán, mi az értékes” – mondja halkan, miközben telefonján mutatja kislánya, Emma fényképét, aki idén tavasszal született.
Az elmúlt három év történései szinte hihetetlen ívet rajzolnak. Molnár 2022-ben nyilvánosan beszélt alkoholproblémáiról, majd rehabilitációra vonult. Házassága véget ért, kapcsolata kisfiával, Benedekkel megromlott. Sokan lemondtak róla, de néhányan – köztük későbbi társa, Vivien – kitartottak mellette. „A gyógyuláshoz először el kellett fogadnom, hogy beteg vagyok. Ezt követte a nehezebb rész: szembenézni azzal, mennyi fájdalmat okoztam a szeretteimnek” – emlékszik vissza a színész, aki szerint a felépülésben a hit és a napi imádság jelentette a kapaszkodót.
A tavalyi év hozta el számára az áttörést. Visszatért a színpadra Csehov Ványa bácsijának címszerepében, alakítása pedig kritikai elismerést aratott. „A színház mindig menedék volt, de most már nem menekülés. Amikor józanul állsz színpadra, minden mélyebb értelmet nyer” – vallja a művész. Kapcsolata kisfiával is fokozatosan javul, bár tudja, hogy a bizalom újraépítése hosszú folyamat. Viviennel való kapcsolatából született kislánya érkezése pedig, saját szavaival, „második esély az apaságra”.
Az újrakezdés azonban nemcsak a magánéletében, hanem szakmai identitásában is tetten érhető. Molnár alapítványt hozott létre függőséggel küzdő művészek támogatására, és rendszeresen tart előadásokat fiataloknak a szenvedélybetegségek veszélyeiről. Várnai Gergely rendező, akivel új filmterven dolgoznak, úgy fogalmaz: „Gusztáv mostani játékában van valami megrázó hitelesség. A megtört ember bölcsessége sugárzik belőle.”
A színész számára a család és a művészet egymást erősítő értékek lettek. Mint mondja, a függőség elszigetel, míg a józanság képessé tesz a valódi kapcsolódásra. „Minden nap ajándék” – zárja beszélgetésünket, miközben színpadra szólítják. Talán soha nem volt még ilyen hiteles, mint most, amikor saját életének megrendítő drámáját hozza magával alakításaiba.
