Az elmúlt hónapban a Kárpát-medencei Tengerészettörténeti Alapítvány kutatócsoportja különleges felfedezést tett a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A nemzetközi expedíció során egy tökéletesen szabályos, közel 2 méter átmérőjű aranyszínű gömböt azonosítottak 3470 méter mélységben. A Magyar Tengerkutatási Archívumban található korábbi mélytengeri térképezések semmilyen utalást nem tartalmaznak hasonló képződményre, ami tovább fokozza a lelet rejtélyességét.
A gömb felületén sajátos mintázatot figyeltek meg, amely egyes szakértők szerint a Kárpát-medence ősi jelrendszerére emlékeztet. Dr. Székely Mária oceanográfus, a kutatócsoport vezetője elmondta: „A mélytengeri kutatásban negyven év alatt nem láttam ilyen tökéletes geometriát természetes környezetben. A felületi mintázat és az anyagösszetétel egyaránt kérdéseket vet fel.” Az első anyagvizsgálatok szerint a gömb külső rétege ismeretlen összetételű ötvözet, amely rendkívüli ellenállóképességet mutat a tengervíz korróziós hatásaival szemben.
A Budapesti Műszaki Egyetem anyagtudományi laboratóriumában végzett előzetes vizsgálatok alapján a gömb belső szerkezete üreges, és elektromágneses jeleket bocsát ki rendszeres időközönként. A jelstruktúra matematikai elemzése folyamatban van, egyes fizikusok szerint a mintázat nem véletlenszerű, hanem tudatos tervezésre utalhat.
A felfedezés párhuzamba állítható a Kárpát-medencében feltárt bronzkori csillagászati eszközökkel, amelyek hasonló matematikai arányokat mutatnak. A Kozmikus Kutatóközpont munkatársai és a Magyar Tengerkutatási Intézet közös munkacsoportot állított fel a jelenség további vizsgálatára, amely 2025 végére tervezi a teljes kutatási anyag közzétételét.
Az aranygömb eredete továbbra is rejtély. Természetes képződmény, ősi civilizáció alkotása vagy más magyarázat áll a háttérben? A tudományos közösség várakozással tekint a következő expedícióra, amely speciális mintavételi eljárásokkal próbálja megfejteni az óceán mélyének titkát, amely talán történelmünk eddig ismeretlen fejezetéhez vezethet el bennünket.
