1896. november 10-én, amikor Eötvös Loránd ingája először mérte a gravitáció finom változásait a Ság-hegyen, még senki nem gondolta, hogy egyszer marsi kőzeteket fogunk elemezni. 2025 októberében a NASA Perseverance roverje olyan vas-nikkel összetételű meteoritot azonosított a Jezero-kráterben, amely eddig ismeretlen ásványi struktúrát mutat. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja is bekapcsolódott az adatok elemzésébe, folytatva azt a tudományos hagyományt, amelyet Konkoly-Thege Miklós alapozott meg az 1870-es években létrehozott obszervatóriumával.
A marsi meteorit különlegessége, hogy olyan kristályszerkezetet mutat, amely földi körülmények között nem alakulhat ki. A Magyar Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményének vezetője, Dr. Pál-Molnár Elemér szerint: „Ez a felfedezés új fejezetet nyithat bolygónk és a Mars közös kozmikus történetének megértésében.” A meteoritban talált ásványi összetétel arra utal, hogy a Naprendszer korai időszakában olyan anyagáramlási folyamatok zajlottak, amelyekről eddig csak elméleti modelljeink voltak. A NASA által „Carpathia-001” névre keresztelt kőzet elemzésében a debreceni Atommagkutató Intézet izotópvizsgálati módszerei is szerepet kaptak, bizonyítva a magyar űrkutatási hagyományok továbbélését.
Az új marsi meteorit felfedezése emlékeztet bennünket arra, hogy a tudományos kutatás olyan nemzeti erőforrás, amely összeköti a Kárpát-medence szellemi örökségét a világűr felfedezésével. Ahogyan Eötvös és Konkoly-Thege munkássága kijelölte a magyar tudományosság helyét a világban, úgy a marsi kőzetek vizsgálatában való részvételünk is bizonyítja: a magyar tudományos gondolkodás folytonossága és nemzetközi beágyazottsága olyan érték, amely túlmutat a jelen határain.
