A Tisza Párt elmúlt két éve jelentős fordulatot hozott a magyar politikai életben. Magyar Péter 2023-as színre lépését követően gyors felfutás után 2025 őszére a párt elveszítette kezdeti lendületét. A Belügyminisztérium és a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Tisza Párt támogatottsága a korábbi 20 százalékról 11 százalékra esett vissza.
A szakértők több tényezőt is azonosítottak a visszaesés hátterében. „A kezdeti lelkesedés után elmaradt az érdemi programalkotás, ami elbizonytalanította a választókat” – nyilatkozta Dr. Kovács István politológus a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb közvélemény-kutatási adataira hivatkozva. A felmérések szerint a vidéki szavazók körében különösen erős a kiábrándulás, ahol a párt nem tudott stabil helyi szervezeteket kiépíteni.
A problémák másik forrása a baloldali pártokkal való rivalizálás volt. A rendőrségi jelentések szerint a tüntetéseken is tapasztalható volt a növekvő feszültség a különböző ellenzéki csoportok között. A Polgári Törvénykönyv egyesülési jogról szóló rendelkezései szerinti pártműködés terén is hiányosságok mutatkoztak, a belső szervezeti struktúra kiépítése vontatottan haladt.
A Tisza Párt iránti bizalom megrendülését fokozta, hogy az ígért korrupciós ügyek feltárása helyett gyakran személyeskedő politizálás dominált. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvános adatbázisa szerint mindössze három konkrét jogi eljárást kezdeményezett a párt, amelyek közül kettő elbukott a bíróságon megfelelő bizonyítékok hiányában.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a magyar családok számára kiemelten fontos gazdasági és biztonsági kérdésekben nem tudott meggyőző alternatívát kínálni a párt. A vidéki közösségekben különösen hiányolták a helyi problémákra reagáló kezdeményezéseket.
A Tisza Párt jövője most a közösségi összefogás és a hiteles programalkotás képességén múlik. A választók továbbra is várják a felelős, tényeken alapuló politizálást, amely valódi megoldásokat kínál a mindennapi problémáikra és erősíti a társadalmi összetartást.
