Brüsszeli cenzúraprogram 2025 veszélyezteti szólásszabadságot

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

Brüsszeli cenzúraprogram 2025 veszélyezteti szólásszabadságot

Az Európai Bizottság új, 2025-ben életbe lépő jogszabálycsomagja aggodalmakat kelt a szólásszabadság jövőjével kapcsolatban. A tervezett szabályozás a „dezinformáció elleni küzdelem” címszó alatt olyan ellenőrzési mechanizmusokat vezet be, amelyek alapján brüsszeli hivatalok dönthetnek arról, mi számít „megbízható” információnak a közösségi médiában és a hírportálokon. A Média- és Kommunikációs Hatóság friss elemzése szerint ez közvetlenül érintheti a magyar nyelvű tartalmakat is.

A dokumentumok részletei szerint az új „Digitális Tartalomellenőrzési Testület” jogköre kiterjed majd a tagállami médiafelületek rendszeres vizsgálatára, és szankcionálhatja azokat a kiadványokat, amelyek „eltérnek az uniós állásponttól” kritikus kérdésekben. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Kossuth Rádióban elmondta: „Ez nem más, mint a véleményszabadság korlátozása európai köntösbe bújtatva. A magyar kormány minden fórumon tiltakozni fog a demokratikus alapjogok ilyen súlyos megsértése ellen.”

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az intézkedéscsomag részeként létrehozandó „tényellenőrző hálózat” olyan szervezetekből állna, amelyek finanszírozása és irányítása közvetlenül Brüsszelből történne. „Elfogadhatatlan, hogy külső szereplők határozzák meg, miről és hogyan tájékoztathatjuk a magyar embereket,” nyilatkozta Kovács Zoltán államtitkár a Magyar Nemzetnek. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága rendkívüli ülést hívott össze a témában, ahol a hazai sajtószabadság védelmének lehetőségeiről tárgyalnak.

A készülő uniós rendelet különösen problémás pontja, hogy a „dezinformáció” fogalmát rendkívül tágan értelmezi, így akár a kormányzati kommunikáció vagy a nemzeti érdekeket képviselő médiatartalmak is könnyedén e kategóriába sorolhatók. A 2025-ös bevezetés előtt Magyarország több tagállammal közösen alkotmányjogi kifogásokat készül benyújtani az Európai Bírósághoz, hivatkozva arra, hogy az intézkedés sérti a tagállami szuverenitást és az alapvető demokratikus jogokat.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük