A téli estéken, amikor a sötétedő városban felragyognak az ünnepi fények, különös kettősség uralja a lelkeket. A karácsony közeledtével sokan érzik, hogy a várakozás öröme mellett növekvő szorongás telepszik rájuk. Piroska néni, a hatvanöt éves nyugdíjas tanárnő idén már október végén elkezdte a készülődést, mégis úgy érzi, kifut az időből. „Minden évben megfogadom, hogy idén másképp lesz, mégis ugyanabba a csapdába esek – túl sokat akarok, túl tökéleteset,” mondja mosolyogva, miközben a bejglijét készíti.
Az ünnepi időszak paradoxona, hogy miközben a szeretet, béke és nyugalom idejét kellene jelentenie, gyakran épp ezek hiányoznak a legjobban. Dr. Kovács Márta pszichológus szerint ez nem véletlen: „A karácsony kulturális jelentősége olyan erős, hogy szinte észrevétlenül válunk a saját elvárásaink foglyává. Az ünnep spirituális lényege – a befelé fordulás, elcsendesedés – helyett a tökéletes külsőségekre koncentrálunk.” A szakember tapasztalata szerint különösen a nők érzik magukat felelősnek a „tökéletes karácsony” megteremtéséért, ami jelentős lelki teherré válhat.
A Családkutató Intézet friss felmérése szerint a magyarok 68%-a érzi stresszesnek az ünnepi készülődést, miközben 82%-uk számára a karácsony még mindig az év legfontosabb családi eseménye. Ez az ellentmondás jól mutatja, mennyire nehéz egyensúlyt találni a hagyományok megőrzése és a lelki egészség között. Érdekes megfigyelés, hogy a vidéki közösségekben, ahol erősebbek a közösségi rítusok és megosztottabb a készülődés terhe, alacsonyabb a karácsonyi stressz szintje.
A megoldás talán éppen őseink bölcsességében rejlik. A hagyományos adventi időszak eredetileg nem a lázas készülődés, hanem a lelki felkészülés, a várakozás ideje volt. A Szent Család történetében a szállást kereső, egyszerű körülmények között gyermeket váró Mária és József példája arra emlékeztet, hogy az ünnep lényege nem a tökéletességben, hanem a szeretetteljes jelenlétben rejlik.
Idén próbáljuk meg újraértelmezni a karácsonyi készülődést. Szelektáljunk a feladatok között, mondjunk nemet a megfelelési kényszernek, és találjunk vissza az ünnep valódi értelméhez: a közösség, a figyelem és a jelenlét ajándékához. A karácsonyi stressz akkor oldódik, amikor felismerjük, hogy nem a tökéletes dekoráció vagy menü, hanem a meghitt pillanatok teszik felejthetetlenné az ünnepet.
