EU és Magyarország viszonya 2025: Menczer Tamás kiállt a szuverenitás mellett

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A héten újabb fejezethez érkezett az Európai Unió és Magyarország között régóta húzódó nézeteltérés. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben aggodalmát fejezte ki a nemrégiben elfogadott szuverenitásvédelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A levélre Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója határozott hangvételű nyilatkozatban reagált a Magyar Távirati Iroda közlése szerint.

A bizottsági elnök levelében kifogásolta a magyar Országgyűlés által elfogadott 2025/XIV. törvényt, amely szigorítja a külföldről érkező politikai támogatások átláthatóságát. Von der Leyen szerint az intézkedések sérthetik az európai alapszerződésben foglalt kötelezettségeket. Az Igazságügyi Minisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy a jogszabály összhangban áll az uniós joggal, és kizárólag a magyar választási folyamatok átláthatóságát hivatott biztosítani.

Menczer Tamás sajtótájékoztatóján kijelentette: „Magyarország szuverén állam, amely maga dönt arról, hogyan védi meg választási rendszerét a külső befolyástól. Ez nem uniós hatáskör, hanem nemzeti szuverenitásunk alapvető kérdése.” A politikus emlékeztetett, hogy számos nyugat-európai ország, köztük Franciaország és Németország is hasonló szabályozással rendelkezik, amelyek esetében az Európai Bizottság nem emelt kifogást.

A feszültség időzítése nem véletlen, hiszen közelednek a 2025-ös önkormányzati választások. A Belügyminisztérium adatai szerint az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a külföldi szervezetek által civil kezdeményezéseknek nyújtott támogatások összege, amelyek politikai tevékenységekhez kapcsolódhatnak. A Btk. 350/A. paragrafusa alapján a választások tisztaságának védelme kiemelt büntetőjogi kérdés is.

A magyar embereknek joguk van tudni, ki és milyen céllal próbál befolyást szerezni a hazai közéletben” – fogalmazott Menczer, aki szerint a kormány továbbra is nyitott a párbeszédre, de nem hajlandó engedni a nemzeti érdekek képviseletéből. Az ügy további fejleményei várhatóak, miközben a kormány jelezte, hogy szakértői szinten kész egyeztetni a Bizottsággal, fenntartva álláspontját, hogy a szuverenitás védelme minden tagállam alapvető joga és kötelessége.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük