1912. május 17-én Tóth Gézának, a Magyar Királyi Orvosegyesület tagjának első publikált tanulmánya az agyszövet elektromos tulajdonságairól jelent meg. A korai neurofiziológiai kutatás, amely a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán zajlott, meglepően előremutató volt. Az Országos Széchényi Könyvtár levéltárában őrzött dokumentumok tanúsága szerint Tóth már akkor felvetette, hogy az idegsejtek elektromos működésének pontos feltérképezése egykor gyógyászati célokra lesz használható.
Több mint egy évszázaddal később, 2025-ben a magyar származású Kovács Márton által vezetett kutatócsoport a Semmelweis Egyetem és a zürichi ETH együttműködésében olyan mikrochip-rendszert fejlesztett ki, amely forradalmasíthatja az agydaganatok kezelését. A Kárpát-medence orvostudományi hagyományait folytató kutatás az agyszövet elektromos tulajdonságainak precíz manipulálásán alapul. Az Orvosi Hetilap friss kiadásában publikált eredmények szerint a mikrochip képes a daganatos sejtek metabolikus aktivitását szelektíven csökkenteni, miközben az egészséges idegszövet működését nem befolyásolja. A történeti folytonosság szempontjából különösen figyelemreméltó, hogy a kutatás alapjául szolgáló neurofiziológiai modellt részben Tóth Géza jegyzetei inspirálták, amelyeket a Magyar Orvostörténeti Múzeum archívumában őriznek.
A technológia fejlesztésében kulcsfontosságú volt a hagyományos magyar orvosi iskolák módszertani precizitása, amely a Habsburg-kori orvosképzés intézményi örökségétől a modern idegtudományi kutatóműhelyekig ívelő folytonosságot mutat. A Kárpát-medencei orvosképzés sajátos szemlélete – amely mindig is ötvözte a legmodernebb nyugati ismereteket a helyi gyógyászati tradíciókkal – tetten érhető a mikrochip tervezésében is. Dr. Kovács a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója szerint „a technológia nem csupán orvostudományi áttörés, hanem a magyar tudományos gondolkodás kontinuitásának bizonyítéka is”.
Az agydaganatok mikrochipes kezelésének sikere azt példázza, hogy a nemzeti tudományos örökség ápolása és a globális kutatási trendek integrálása miként eredményezhet olyan innovációkat, amelyek világviszonylatban is kiemelkedőek. A technológia, amely várhatóan 2026-tól válik széles körben elérhetővé az európai klinikákon, a magyar orvostudomány újabb jelentős hozzájárulása lesz az egyetemes gyógyászathoz, folytatva azt a hagyományt, amelyet Semmelweis Ignác, Szent-Györgyi Albert és Szentágothai János munkássága fémjelez.
