A vilnai tömegsírban talált francia katonák maradványainak vizsgálata új megvilágításba helyezi Napóleon 1812-es oroszországi hadjáratának tragikus kimenetelét. A litván-francia kutatócsoport által végzett DNS-vizsgálatok meglepő eredményt hoztak: a Grande Armée katonáit nemcsak a zord orosz tél tizedelte, hanem egy eddig ismeretlen vírusfertőzés is, amely a hadsereg jelentős részét megbetegítette a visszavonulás során.
A Vilniusi Egyetem régészei által 2001-ben feltárt tömegsírban több mint 3000 francia katona földi maradványait azonosították. Az elmúlt években fejlett genomikai eljárásokkal vizsgált csontminták a napóleoni korszak ismeretlen járványügyi katasztrófáját tárták fel. A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének archívumában található feljegyzések szerint a visszavonuló hadsereg soraiban ismeretlen lázas megbetegedés terjedt, amelyet korábban kizárólag a hidegnek és az éhezésnek tulajdonítottak.
„A katonák csontjaiban talált virális DNS-szekvenciák egy olyan kórokozóra utalnak, amely hasonlóságot mutat bizonyos modern influenzavírusokkal, de egyedi mutációkkal rendelkezik” – nyilatkozta Dr. Laurent Bernier, a párizsi Pasteur Intézet kutatója. A fertőzés tünetei – magas láz, légzési nehézségek és gyors lefolyású szepszis – párhuzamba állíthatók a korabeli orvosi leírásokkal, amelyek „légúti pestisként” említik a jelenséget.
A felfedezés újraértelmezi a napóleoni tragédiát. A Grande Armée közel 400.000 katonájából alig 10.000 tért vissza Franciaországba. Az orosz tél és az élelmiszerhiány mellett most már tudjuk, hogy egy halálos vírusjárvány is tizedelte a sereget. A korabeli hadiorvosok naplóiban található bejegyzések, amelyeket a francia nemzeti levéltár őriz, szintén alátámasztják ezt a hipotézist. Az orosz hadjárat során nemcsak a csaták, hanem a betegségek is döntő szerepet játszottak a világtörténelem alakulásában.
Ez a felfedezés emlékeztet bennünket, hogy a múlt nagy történelmi eseményeit sokszor láthatatlan mikrobiológiai tényezők is befolyásolták. Napóleon vereségének e járványtani aspektusa rávilágít, hogy a nagy birodalmak sorsát nemcsak a fegyverek és a stratégia, de a járványok is alakították – tanulság, amely napjaink globális egészségügyi kihívásainak fényében különösen időszerű.
