1349. május 18-án tragikus körülmények között vesztette életét Macsói Béla herceg, IV. Béla király unokája, akinek rejtélyes halála évszázadokon át foglalkoztatta a történészeket. A Magyar Nemzeti Múzeum régészei most, 2025 tavaszán jelentős felfedezést tettek a Duna-kanyarban folytatott ásatások során, amely új megvilágításba helyezheti a középkori magyar történelem e homályos epizódját.
A Visegrádi Fellegvár közelében feltárt leletek között egy különleges, eddig ismeretlen pecsétnyomót azonosítottak, amelyen egyértelműen felismerhető a macsói hercegi címer. A pecsétnyomó mellett előkerült pergamentöredékek alapján a kutatócsoport arra következtet, hogy Macsói Béla nem a korábban feltételezett politikai összeesküvés áldozata lett, hanem egy gondosan megtervezett merénylet végzett vele. A Magyar Országos Levéltárban őrzött korabeli oklevelek (DL 87623) már utaltak arra, hogy a herceg halála körül „sötét erők munkálkodtak”, de a konkrét bizonyítékok mostanáig hiányoztak.
Hóman Bálint „A középkori magyar királyság hatalmi viszonyai” című munkájában feltételezte, hogy a herceg halála összefüggésben állt a balkáni magyar befolyási övezet átrendeződésével, ám hipotézisét nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani. Az új régészeti leletek és a hozzájuk kapcsolódó archív források elemzése alapján Dr. Kovács Zsuzsanna, a kutatócsoport vezetője kijelentette: „A macsói bánság stratégiai jelentősége a 14. században felértékelődött, és Béla herceg politikai manőverei keresztezték bizonyos hatalmi körök érdekeit. A most feltárt bizonyítékok arra utalnak, hogy halála nem baleset, hanem egy gondosan megtervezett merénylet eredménye volt.”
Az új felfedezés jelentősége túlmutat a konkrét történelmi rejtély megoldásán. Rávilágít a középkori magyar állam déli terjeszkedésének bonyolult diplomáciai és hatalmi játszmáira, valamint a Kárpát-medence geopolitikai jelentőségére. A macsói bánság mint határterület a magyar befolyási övezet kulcsfontosságú része volt, amelynek irányítása meghatározta a királyság déli határainak biztonságát.
A kutatók a leletanyag további elemzésével kívánják pontosítani ismereteinket a korabeli magyar állam délvidéki jelenlétéről és a dinasztikus politika rejtett dimenzióiról. Nemzeti múltunk e kevéssé ismert fejezete emlékeztet bennünket történelmi örökségünk gazdagságára és a Kárpát-medence népeinek összetett kapcsolatrendszerére.
