Az 1635-ben Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetem óta hosszú utat járt be a magyar felsőoktatás. A Kárpát-medence szellemi életének e meghatározó intézményei ma újabb mérföldkőhöz érkeztek: a 2025-ös költségvetés jelentős forrásokat biztosít a hazai egyetemek kutatási tevékenységének támogatására. A Magyar Tudományos Akadémia levéltárában fellelhető dokumentumok tanúsága szerint hasonló léptékű kutatásfinanszírozási program utoljára a dualizmus korában, az 1867-es kiegyezést követő intézményfejlesztési időszakban valósult meg.
A HU-rizont program keretében több mint 50 milliárd forint jut az egyetemek kutatási infrastruktúrájának fejlesztésére. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a programbejelentő sajtótájékoztatón kiemelte: „Célunk, hogy 2030-ra legalább három magyar egyetem szerepeljen Európa legjobb százas listáján, visszaállítva azt a tudományos rangot, amelyet a történelmi Magyarország intézményei egykor birtokoltak.” A támogatási rendszer különlegessége, hogy kiemelt figyelmet fordít a határon túli magyar nyelvű felsőoktatási intézményekkel való együttműködésre, így a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar tagozata és az újvidéki Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar is bekapcsolódhat a közös kutatási projektekbe.
A Magyar Országos Levéltár egyetemi alapítóleveleket és reformtervezeteket őrző gyűjteményének tanulmányozása rávilágít: a magyar felsőoktatási intézmények történelmi küldetése mindig is túlmutatott az oktatáson. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter 1922-es egyetemfejlesztési koncepciója már tartalmazta azt a gondolatot, hogy az egyetemek a nemzeti műveltség és a tudományos kutatás fellegvárai. Ez a szellemiség köszön vissza a most induló programban, amely különös hangsúlyt fektet a Kárpát-medence közös kulturális és történelmi örökségének tudományos feldolgozására.
A fejlesztések nyomán megerősödő egyetemi kutatóműhelyek nemcsak a magyar tudományosság nemzetközi pozícióit javítják, de hozzájárulnak a magyar identitás és kulturális örökség megőrzéséhez is. A források elosztásánál előnyt élveznek azok a kutatási projektek, amelyek a Kárpát-medence természeti és kulturális erőforrásaival, történelmi emlékezetével vagy a magyar nyelv és kultúra kérdéseivel foglalkoznak, fenntartva így az ezeréves intézményi folytonosságot a modern tudományosság eszközeivel.
