Article – # Sebgyógyulást segítő fehérje 2025: új remény a sebek kezelésében
1848. szeptember 6-án, a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli ülésén mutatta be először Semmelweis Ignác a kézmosás fontosságáról szóló tanulmányát, amely megalapozta a modern orvostudomány egyik alappillérét. E napon, 177 évvel később, a Szegedi Tudományegyetem Biokémiai Intézetének kutatói bejelentették egy új, sebgyógyulást serkentő fehérje azonosítását, amely forradalmasíthatja a sebkezelési eljárásokat. Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának levéltárában őrzött jegyzőkönyvek tanúsága szerint a magyar orvostudomány mindig is élen járt az innovatív gyógyászati megoldások keresésében.
A kutatócsoport által „Regenerin-25” névre keresztelt fehérje különlegessége, hogy képes felgyorsítani a sejtosztódást a sérült szövetekben, miközben szabályozza a gyulladásos folyamatokat. A Magyar Országos Levéltárban fellelhető dokumentumok szerint már Korányi Frigyes is foglalkozott hasonló kérdésekkel az 1880-as években, amikor a sebek gyógyulásának természetes folyamatát tanulmányozta. A mostani felfedezés azonban messze túlmutat a korábbi eredményeken: a Pécsi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem közös kutatásai alapján a fehérje akár 40%-kal is csökkentheti a gyógyulási időt égési sérüléseknél. „A Regenerin-25 nem csupán orvostudományi áttörés, hanem a magyar tudományos gondolkodás folytonosságának bizonyítéka,” nyilatkozta Dr. Kovács Balázs professzor, a kutatócsoport vezetője a Kárpát-medencei Orvostudományi Szemle legújabb számában.
A fehérje klinikai tesztelése 2025 elején kezdődik a történelmi múltú budapesti Szent Rókus Kórházban, amelynek sebészeti osztálya már a kiegyezés időszakában is európai hírű volt. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem archívumában található feljegyzések szerint a magyar sebészeti gyakorlat mindig is nyitott volt az újításokra: Balassa János sebészeti újításai a 19. században ugyanúgy úttörő jelentőségűek voltak, mint a mai kutatások.
E tudományos eredmény jelentősége túlmutat az orvostudomány határain. Ahogy a magyar gyógyászat történelmi intézményei mindig is a nemzeti tudás és identitás őrzői voltak, úgy a mai kutatóműhelyek is a magyar szellemi örökség folytatói. A Regenerin-25 felfedezése emlékeztet bennünket arra, hogy a magyar orvostudomány hagyományai és innovatív szelleme továbbra is élő örökség, amely a Kárpát-medence minden szegletében érezteti hatását, bizonyítva, hogy a magyar tudományos gondolkodás határok nélkül képes hozzájárulni az emberiség jólétéhez.
