Ételallergiák Magyarországon 2025: tej, tojás és tudnivalók

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

A Bethesda Gyermekkórház új allergológiai részlegén tegnap délelőtt Jeszenszky Mária doktornő egy kétéves kisfiút vizsgál. A diagnózis: tejfehérje-allergia, amely ma már minden tizedik magyar gyermeket érint. Az anyuka szemében könnyek gyűlnek, miközben a doktornő türelmesen magyarázza a helyettesítő táplálkozás lehetőségeit, és hogy a gyermek állapota idővel javulhat.

„Az ételallergiák előfordulása az elmúlt öt évben közel huszonöt százalékkal nőtt Magyarországon,” mondja Dr. Jeszenszky, aki a Magyar Allergológiai Társaság legfrissebb adataira hivatkozik. A tejfehérje mellett a tojás, a gabonafélék és a diófélék vezetik a listát. A szakember szerint a növekedés mögött részben jobb diagnosztikai módszerek állnak, de környezeti tényezők, táplálkozási szokásaink változása is jelentős szerepet játszik.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem tavaly publikált kutatása rámutat: az ételallergiák gyakoriságának növekedése összefügg azzal, hogy gyermekeink egyre kevesebb természetes immunerősítő hatásnak vannak kitéve. „A túlzott tisztaság, a feldolgozott élelmiszerek túlsúlya és a városi életmód mind hozzájárulnak immunrendszerünk érzékenyebbé válásához,” magyarázza Kovács Péter, az egyetem kutatója.

Az allergiák terjedése a magyar családok mindennapjait is átformálja. Bakos Józsefné, három gyermek édesanyja, akinek középső gyermeke búzaallergiás, családi blogot indított, ahol alternatív recepteket oszt meg. „Amikor kiderült Ádám allergiája, azt hittem, vége a hagyományos magyar konyha örömeinek. Ma már tudom, hogy egy kis kreativitással szinte minden átformálható,” meséli.

Az ételallergiák kezelésében ugyanakkor megnyugtató fejlemények is tapasztalhatók. A Semmelweis Egyetemen elindult egy új immunterápiás program, amely fokozatos deszenzitizálással segít az allergiás gyermekeknek. Dr. Nagy Katalin, a program vezetője szerint a kezelés révén a betegek 60-70 százalékánál jelentős javulás érhető el három éven belül.

A hagyományos családi étkezések kultúrája mindig is fontos része volt a magyar identitásnak. Az ételallergiák terjedése arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk ezt a hagyományt – nem feladva, hanem kreatívan megőrizve azt. Talán éppen ez a kihívás segíthet visszatalálnunk az egyszerűbb, természetközelibb táplálkozáshoz, amely nem csak az allergiásoknak, hanem mindannyiunk egészségének javára válhat.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük