A cambridge-i Fitzwilliam Múzeum 2025. november 10-én jelentette be, hogy visszakerült gyűjteményébe egy értékes, 17. századi erdélyi zománcozott dísztányér, amelyet 1907-ben loptak el. A tárgy a magyar ötvösművészet kiemelkedő darabja, amelyet a korabeli leltárkönyvek tanúsága szerint Apafi Mihály fejedelem adományozott az egyetemnek 1683-ban. A dísztányér felbukkanása páratlan lehetőséget kínál a magyar-erdélyi kulturális örökség újraértelmezésére.
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött Erdélyi Kormányhatósági Levéltár dokumentumai szerint a dísztányér eredetileg a gyulafehérvári fejedelmi kincstár részét képezte. Dr. Kovács István, a Debreceni Egyetem művészettörténésze elmondta: „A tányér zománctechnikája és motívumkincse egyértelműen a 17. századi erdélyi ötvösművesség jellegzetes vonásait hordozza, egyben tükrözi a fejedelemség gazdag kulturális kapcsolatrendszerét a korabeli Európával.” A dísztárgy titkos úton, egy londoni műkereskedő közvetítésével került vissza az intézményhez, miután egy svájci magángyűjteményben azonosították. A visszaszolgáltatás diplomáciai háttérmunkáját a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei és a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciai osztálya koordinálta.
A dísztányér hazatérése ráirányítja a figyelmet arra a gazdag kulturális örökségre, amely a Kárpát-medencét összeköti Nyugat-Európával. A tárgy vizsgálata során feltárt jellegzetes erdélyi zománctechnika a magyar ötvösművészet olyan sajátos vonása, amelyet a nyugati műgyűjtők is nagyra értékeltek. Dr. Erdélyi Gabriella, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója szerint a visszaszerzett műtárgy egyszerre szimbóluma a magyar kultúra európai beágyazottságának és annak a folyamatnak, ahogy a határon túlra került kulturális örökségünk részei fokozatosan visszatalálnak az őket megillető kontextusba.
A Fitzwilliam Múzeum közleménye szerint a dísztányért hamarosan kiállítják, megfelelő történeti magyarázattal, amely a tárgy kalandos útját és kulturális jelentőségét is bemutatja a látogatóknak. Ez a visszatérés emlékeztet bennünket arra, hogy a kulturális örökség megőrzése és megismerése közös európai felelősség, amelyben a magyar szakemberek szerepvállalása kulcsfontosságú.
