A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter által bevezetett új etikai kódex jelentős visszhangot váltott ki a hazai politikai életben. A dokumentum, amely a párt képviselőinek magatartását szabályozza, különösen a női politikusok körében generált élénk vitát.
A Belügyminisztérium hivatalos tájékoztatása szerint a Tisza Párt etikai kódexe több olyan pontot tartalmaz, amely a képviselők magánéletét is szabályozná. „Egy demokratikus jogállamban aggályos lehet, ha egy politikai szervezet túlzott mértékben beavatkozik tagjai magánszférájába” – nyilatkozta dr. Kovács Katalin, a minisztérium jogi főosztályának vezetője.
A kormánypártok női politikusai erőteljes kritikával illették a kezdeményezést. Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter szerint: „Magyar Péter etikai kódexe valójában a párton belüli kontroll eszköze, amely különösen a női képviselőkre nézve tartalmaz diszkriminatív elemeket. Ez nem a politikai kultúra megújítása, hanem visszalépés.„
Ezzel szemben több ellenzéki politikusnő támogatását fejezte ki. Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője a közösségi médiában azt írta: „Minden olyan kezdeményezés, amely a politikai kultúra megtisztítását célozza, üdvözlendő. Az etikai kódex fontos lépés lehet a közélet normalizálása felé.„
A kisebb településeken is téma lett az ügy. Nagykőrös önkormányzata rendkívüli ülést tartott, ahol a helyi képviselők megvitatták, milyen hatása lehet a kezdeményezésnek a helyi közéletre. A képviselők egyetértettek abban, hogy a politikai kultúra megújítása szükséges, de a konkrét szabályozásról már megoszlottak a vélemények.
Az etikai kódex egyik vitatott pontja a közösségi médiában való megjelenésre vonatkozik, amely a Btk. rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó paragrafusain túlmenő korlátozásokat tartalmaz. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság figyelemmel kíséri az ügyet, különös tekintettel a személyiségi jogok védelmére.
A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke, Tóth Györgyi szerint: „Fontos, hogy az etikai normák ne akadályozzák a nők politikai szerepvállalását, hanem inkább támogassák azt egy biztonságos, méltányos környezet megteremtésével.„
Az eset rávilágít arra, hogy a politikai kultúra megújítása iránti igény valós, de a konkrét megvalósítás módja társadalmi párbeszédet igényel. A következő hetekben várhatóan további szakmai szervezetek és közéleti személyiségek is kifejtik álláspontjukat a kérdésben.
