Az 1859-es Carrington-esemény óta nem látott intenzitású mágneses vihar közeledik Földünk felé – figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének kutatói. A 2025 novemberére előrejelzett kettős napkitörés következtében létrejövő geomágneses vihar nemcsak látványos sarki fényt okozhat a Kárpát-medence felett, de komoly veszélyt jelent kritikus infrastruktúráinkra is. A Debreceni Napfizikai Obszervatórium műszerei már most rendkívüli naptevékenységet regisztrálnak.
A történelmi dokumentumok tanúsága szerint az 1859-es Carrington-esemény idején a távíróvezetékek megolvadtak, papírok gyulladtak meg, és az operátorok áramütést szenvedtek. „A modern társadalmunk sokkal sebezhetőbb az ilyen jelenségekkel szemben, mint 19. századi elődeink” – nyilatkozta Dr. Kovács István, az MTA főmunkatársa. A közelgő vihar várhatóan a korábbiaknál erősebb hatással lesz elektronikus rendszereinkre, mivel a Föld mágneses mezeje az elmúlt évtizedekben jelentősen gyengült. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal már kidolgozott egy vészhelyzeti protokollt a nemzeti villamoshálózat védelmére, amely részletesen szabályozza az áramszolgáltatók teendőit a várható túlterhelések esetén.
A mágneses vihar különösen veszélyezteti a műholdakat és a GPS rendszereket. A szakértők szerint akár 72 órás globális kommunikációs zavarokra is számíthatunk, amely érintheti a banki tranzakciókat, a légiközlekedést, és a mindennapi internethasználatot is. A hazai távközlési szolgáltatók már megkezdték hálózataik felkészítését, és tartalék rendszerek aktiválását. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közleménye szerint nincs ok pánikra, de érdemes felkészülni esetleges áramkimaradásokra és kommunikációs zavarokra.
A jelenség természetesen nemcsak veszélyeket, hanem tudományos lehetőségeket is rejt. A Szegedi Tudományegyetem Geofizikai Tanszéke speciális mérőállomásokat telepített a Kárpát-medence több pontján, hogy tanulmányozhassák a mágneses vihar hatásait kontinensünk ezen régiójában. Az összegyűjtött adatok segíthetnek pontosabb előrejelzési modellek kidolgozásában, és a jövőbeni hasonló események hatékonyabb kezelésében.
A lakosság számára azt javasolják a szakértők, hogy a kritikus időszakban készítsenek elő elemmel működő rádiót, zseblámpát, és ne hagyatkozzanak kizárólag elektronikus eszközökre. Ugyanakkor érdemes lesz figyelni az éjszakai égboltot is – a Kárpát-medence lakossága ritka lehetőséget kap, hogy sarki fényt lásson a fejünk felett.
