A magyar külpolitika keleti irányú nyitása tovább erősödik 2025-ben – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Nemzetbiztonsági Kabinet tegnapi ülését követően. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az országnak pragmatikus együttműködéseket kell kialakítania a feltörekvő ázsiai gazdaságokkal, miközben továbbra is megőrzi európai értékeit és szövetségi rendszerét.
„Magyarország számára létkérdés, hogy a változó világgazdasági környezetben többpilléres gazdasági kapcsolatrendszert építsen ki” – fogalmazott a miniszter. A tárca közleménye szerint a keleti nyitás stratégiájának részeként a honvédelmi együttműködés is új alapokra helyeződik, különös tekintettel a haditechnikai fejlesztésekre és a kibervédelmi együttműködésre. A kormány tervei között szerepel több kereskedelmi képviselet megnyitása ázsiai országokban, valamint a magyar vállalkozások keleti piacokra jutásának támogatása.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium adatai szerint az elmúlt évben már 18 százalékkal nőtt a magyar export a kelet-ázsiai térségbe, ami jelentős gazdasági lehetőségeket jelent a hazai kis- és középvállalkozásoknak is. Szakértők szerint a keleti nyitás stratégiája különösen fontos a mezőgazdasági termékek, gyógyszeripari készítmények és a csúcstechnológiai termékek piacán.
A bejelentést követően ellenzéki pártok bírálták a kormány külpolitikai irányváltását, aggodalmukat fejezve ki az európai kapcsolatok esetleges gyengülése miatt. A minisztérium közleménye azonban hangsúlyozta: „Az új keleti kapcsolatok építése nem jelenti a nyugati elköteleződésünk feladását, hanem a magyar gazdaság ellenállóképességének erősítését szolgálja a változó világrend körülményei között.”
Elemzők szerint a keleti nyitás sikere nagyban függ majd attól, hogy Magyarország miként képes egyensúlyozni a különböző geopolitikai érdekek között, miközben megőrzi saját szuverenitását és értékrendjét. A miniszter bejelentése szerint az új külpolitikai és külgazdasági stratégia részleteit a kormány hamarosan nyilvánosságra hozza.
