Sorkötelezettség visszavezetése Lengyelország 2025: mit tanulhat Magyarország?

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A lengyel kormány bejelentette, hogy 2025 januárjától fokozatosan visszavezeti a sorkötelezettséget minden 18-27 év közötti férfi állampolgár számára. A kezdeményezés célja a haderő létszámának növelése és a nemzeti védelmi képesség erősítése a változó geopolitikai környezetben. A lengyel védelmi minisztérium közleménye szerint az első évben 20.000 fővel tervezik bővíteni a haderőt, és a kötelező szolgálat időtartama 9 hónap lesz.

A döntés komoly vitákat váltott ki Lengyelországban, ahol 2009-ben törölték el a sorkötelezettséget. A kormánypárt a nemzeti biztonság megerősítésére hivatkozik, míg kritikusai szerint a fiatalok életútját töri meg a kötelező katonai szolgálat. Varsóban tegnap több százan vonultak utcára tiltakozásul. „A fiatalok képzése, hazafias nevelése és a modern hadviselésre való felkészítése elengedhetetlen a mai biztonsági környezetben” – nyilatkozta Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a TVP közszolgálati televíziónak.

A lengyel példa Magyarországon is felélénkítette a kötelező sorkatonai szolgálatról szóló társadalmi párbeszédet. Hazánkban 2004-ben szűnt meg a sorkötelezettség, de a honvédelmi törvény szerint különleges jogrend esetén visszaállítható. A Magyar Honvédség jelenleg az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszeren keresztül igyekszik bővíteni létszámát. Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter korábban hangsúlyozta: „Magyarország elsődlegesen a professzionális haderő fejlesztésére koncentrál, de figyelemmel kísérjük a szomszédos országok gyakorlatát is.”

A lengyelországi változások több közép-európai országban is visszhangra találtak. Szlovákia szintén fontolgatja a sorkötelezettség valamilyen formájának visszaállítását, míg Csehországban a rövid időtartamú honvédelmi képzést vezethetik be. A fiatal magyarok körében végzett felmérések szerint a többség elutasítja a kötelező katonai szolgálatot, de a honvédelmi ismeretek oktatását sokan támogatnák az iskolákban. A sorkötelezettség kérdése várhatóan a 2026-os magyar választási kampányban is szerepet kaphat, ahogy a régió országai keresik a megfelelő egyensúlyt a nemzetbiztonság és a társadalmi elfogadottság között.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük