A Nagyszentmiklósi Idősek Otthonában találkozom Kovács Erzsébettel, aki 78 évesen is naponta sétál a közeli Erzsébet-parkban. „Mindig is mozgékony voltam, de amióta a doktor úr elmondta, hogy ez véd az elbutulástól, még elszántabban járom körbe a tavat minden reggel,” mondja mosolyogva, miközben sétabotjára támaszkodik. A legújabb kutatások szerint valóban igaza lehet – a rendszeres mozgás nem csupán a test, hanem az elme egészségének is kulcsfontosságú őrzője.
A Semmelweis Egyetem Neurológiai Intézetének friss tanulmánya szerint már napi háromezer lépés is jelentősen csökkentheti az Alzheimer-kór kockázatát. Dr. Németh Béla neurológus szerint a fizikai aktivitás serkenti az agyi vérkeringést és elősegíti az idegszövet regenerálódását. „A mozgás során felszabaduló növekedési faktorok védőhatást fejtenek ki az idegsejtek elhalása ellen, amely az Alzheimer-kór egyik fő jellemzője,” magyarázza. A Magyar Alzheimer Társaság adatai szerint hazánkban mintegy 250.000 ember él valamilyen demenciával, és számuk évről évre növekszik az idősödő társadalommal.
Nem szükséges azonban maratont futnunk – a mérsékelt, de rendszeres testmozgás a leghatékonyabb. A Szent Ferenc Kórház geriátriai osztályán Dr. Szabó Katalin olyan egyszerű mozgásprogramokat állít össze idős pácienseinek, amelyek illeszkednek fizikai állapotukhoz. „A tánc, kertészkedés, séta mind kiváló mozgásformák, amelyek nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is aktívan tartják az időseket,” hangsúlyozza.
A hagyományos népi bölcsesség, miszerint „ép testben ép lélek„, tudományos igazolást nyert. Az Alzheimer-kór megelőzésében a rendszeres mozgás mellett a kiegyensúlyozott táplálkozás, a társas kapcsolatok ápolása és a szellemi aktivitás is jelentős szerepet játszik. Ahogy Erzsébet néni búcsúzóul megjegyzi: „Amíg járni tudok, addig gondolkodni is fogok.” Ez a szemlélet lehet mindannyiunk számára követendő példa egy egészségesebb időskorra való felkészülésben.
