A Szent István Egyetem táplálkozástudományi kutatócsoportja meglepő eredményekre jutott a hagyományos magyar étrendben gyakran mellőzött zabpehely rendszeres fogyasztásával kapcsolatban. Dr. Kovács Mária, a kutatás vezetője szerint a 30 napos zabfogyasztási kísérlet résztvevőinél átlagosan 7%-os koleszterinszint-csökkenést mértek. „A zab béta-glükán tartalma különleges rostként működik, amely megköti a koleszterint és segíti annak távozását a szervezetből” – nyilatkozta a professzor a múlt heti Egészség és Hagyomány konferencián.
Nagyanyáink bölcsessége a modern tudomány tükrében igazolódik: a zab nemcsak tápláló reggeli, hanem valódi gyógyító étel. A kutatás során 120 magyar felnőtt vett részt, akik napi egy adag zabkását fogyasztottak egy hónapon keresztül. Az eredmények azt mutatják, hogy a rendszeres zabfogyasztás nemcsak a szívegészséget támogatja, de a vércukorszint stabilizálásában is segít. A résztvevők 68%-a számolt be arról, hogy kevésbé tapasztalt éhségrohamokat a nap folyamán, és a rostban gazdag reggeli tartósabb energiát biztosított számukra.
Különösen figyelemreméltó, hogy a Szent Rókus Kórház kardiológiai osztályának közreműködésével végzett vizsgálatok szerint a zabfogyasztás jelentős gyulladáscsökkentő hatást is mutatott. A C-reaktív protein, amely a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok egyik legfontosabb markere, átlagosan 12%-kal csökkent a kísérlet során. Ez különösen fontos lehet a krónikus betegségek megelőzésében és a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkentésében.
A modern életmód rohanásában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy őseink egyszerű étrendje milyen bölcsességet rejtett. A zabban található antioxidánsok, mint az avenanthramidok, olyan természetes védőanyagok, amelyek a sejtek öregedését lassítják és az immunrendszert erősítik. Ráadásul a hazai termesztésű zabfajták különösen gazdagok ezekben a vegyületekben – derült ki a Debreceni Egyetem Agrártudományi Karának elemzéséből.
A kutatás arra is rávilágított, hogy nem mindegy, hogyan fogyasztjuk a zabot. A hagyományos, hosszabb főzési időt igénylő zabpehely előnyösebb hatást mutatott, mint az instant változatok. A zabkása mellé adott bogyós gyümölcsök vagy fahéj pedig tovább fokozzák a jótékony hatásokat, különösen a vércukorszint szabályozásában.
Mit tehetünk ezzel a tudással? Talán érdemes visszanyúlnunk nagyszüleink konyhájának egyszerű bölcsességéhez, és újra felfedezni azokat az alapvételeket, amelyek nemcsak táplálnak, de gyógyítanak is. Egy egyszerű tál zabkása reggelire – ahogy dédanyáink is készítették – lehet a leghatékonyabb befektetés egészségünkbe a rohanó 2025-ös világban.
