Tisza-adatbotrány 2025 szuverenitás kérdés Kocsis Máté szerint

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A Tisza folyó vízminőségét ellenőrző adatbázis kompromittálódott, miután ismeretlen elkövetők hozzáfértek a nemzeti vízügyi hatóság rendszeréhez – jelentette be az Országos Vízügyi Főigazgatóság tegnap késő este. A támadás során több ezer mérési adat és stratégiai fontosságú vízgazdálkodási információ került illetéktelen kezekbe.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője ma délelőtti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az incidens messze túlmutat egy egyszerű adatlopáson. „Ez nem csupán informatikai kérdés, hanem egyértelműen szuverenitási probléma. Egy ország vízbiztonsági adatainak védelme a nemzeti szuverenitás alapvető része” – fogalmazott a politikus. A Belügyminisztérium közleménye szerint a Nemzeti Kibervédelmi Intézet már megkezdte a vizsgálatot, és az első eredmények alapján külföldi szerverekről indított támadásról lehet szó.

A szakértők különösen aggasztónak tartják, hogy a támadás éppen a Tisza árterére és vízminőségére vonatkozó adatokat érintette, amelyek kulcsfontosságúak az árvízvédelmi tervezésben és a mezőgazdasági vízfelhasználás szabályozásában. A Magyar Hidrológiai Társaság elnöke a Kossuth Rádiónak elmondta: „A Tisza-völgy vízgazdálkodása több millió ember életminőségét befolyásolja közvetlenül, az adatok manipulálása komoly következményekkel járhat.”

Az incidens kapcsán a kormány összehívta a Nemzeti Biztonsági Kabinetet. A belügyminiszter bejelentette, hogy átmenetileg módosítják a vízügyi infrastruktúra informatikai védelmét, és valamennyi kritikus adatbázist leválasztanak az internetről. A 2020-ban elfogadott kibervédelmi törvény alapján a létfontosságú rendszerek elleni támadás minősített esetnek számít, és akár tíz évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A szakértők szerint a Tisza-adatbotrány rámutat, hogy a digitalizáció korában a környezeti és vízügyi infrastruktúra védelme új típusú biztonsági kihívásokat jelent minden ország számára. A vidéki lakosság érdekében a vízügyi igazgatóságok ideiglenesen visszaállnak a papíralapú jelentési rendszerre, biztosítva ezzel az árvízi védekezés folyamatosságát a helyreállítási munkálatok ideje alatt.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük