A templomi csengettyű hangjára emlékeztető kacagás tölti be a szobát, ahogy Lékai-Kiss Ramóna kisfia a nagyszülők régi fényképalbumát lapozgatja. „A hagyományok továbbadása nem csak ünnepnapokon történik, hanem a hétköznapok apró pillanataiban is,” mondja a színésznő, miközben teát tölt. A népszerű művész otthonában beszélgetünk arról, hogyan egyezteti össze 2025-ben a családi élet szentségét a színpadi hivatással és a közösségi média állandó jelenlétével.
„A legnagyobb kihívás az idővel való gazdálkodás,” vallja be Ramóna, miközben a háttérben kisfia játékos zsivaja hallatszik. „Édesanyaként minden pillanat ajándék, de a művészi hivatás is teljes embert kíván.” A színésznő megosztja, hogy férjével tudatosan alakítanak ki olyan családi rituálékat, amelyek a rohanó mindennapokban is biztos fogódzót jelentenek. Havonta egyszer digitális böjtöt tartanak – ilyenkor minden képernyőt kikapcsolnak, és csak egymásra figyelnek. „Visszatérünk ahhoz, ami igazán fontos: a jelenléthez és az egymásra hangolódáshoz.„
A Nemzeti Színház művésze arról is beszél, hogy a generációk közötti párbeszéd milyen forrása lehet az erőnek. „Nagymamám receptjeit főzöm, miközben a modern konyhatechnológiát használom – így találkozik múlt és jelen.” Az őszinte vallomásból kiderül: a közösségi média tökéletességet sugalló világában különösen fontos számára, hogy valódi arcát mutassa. „A tökéletlenségeink teszik teljessé az életünket. Nem akarom, hogy a gyermekem egy olyan világban nőjön fel, ahol csak a hibátlan pillanatoknak van értékük.„
Az egyházhoz fűződő kapcsolata is erősödött az anyaság által. „A vasárnapi szentmisék nem csak rituálék, hanem a lélek megpihenésének alkalmai, ahol egész családunk feltöltődhet.” A Magyar Katolikus Családegyesület rendezvényein rendszeresen részt vesznek, ahol más családokkal osztozhatnak az örömökben és kihívásokban.
A beszélgetés végén Ramóna azt is elárulja, hogy a következő évadban egy olyan darabban játszik majd, amely a családi értékek időtállóságáról szól. „Talán ez az egyik legfontosabb üzenet, amit művészként átadhatok: a változó világban is vannak örök értékek, amelyekhez visszatérhetünk, hogy megtaláljuk egyensúlyunkat és identitásunkat.„
