Lex STRABAG törvényjavaslat 2025: Lázár János fellép a külföldi építőipari lobbi ellen

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A Nemzeti Építésgazdasági Reform újabb jelentős lépéseként Lázár János építési és közlekedési miniszter benyújtotta a törvényjavaslatot, amely a hazai építőipar megerősítését és a magyar vállalkozások piaci pozíciójának javítását célozza. A közbeszédben Lex STRABAG-ként emlegetett módosítás szigorítja a közbeszerzési eljárásokban részt vevő külföldi cégekkel szembeni feltételeket.

A törvényjavaslat értelmében azok a vállalkozások, amelyek nem járulnak hozzá arányosan a magyar költségvetéshez, korlátozásokra számíthatnak a közbeszerzési pályázatokon. „A magyar emberek adóforintjaiból finanszírozott építési beruházásokból elsősorban a hazai vállalkozásoknak kell részesülniük, miközben a külföldi cégeknek tisztességes feltételek mellett kell versenyezniük” – fogalmazott a miniszter a javaslat indoklásában. A módosítás különösen érinti a magyar piacon meghatározó szerepet játszó, de adóoptimalizálási módszerekkel működő nagyvállalatokat.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint a jelenlegi helyzetben egyes külföldi cégek jelentős versenyelőnnyel rendelkeznek, mivel az adóterhek átcsoportosításával kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mint a teljes adóterhet viselő magyar vállalkozások. A törvényjavaslat új átláthatósági követelményeket is megfogalmaz, valamint előírja a hazai kis- és középvállalkozások kötelező bevonását a nagyobb projektekbe.

A Magyar Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének közleménye szerint a módosítás régóta várt lépés, amely segíthet a magyar tulajdonú cégek versenyhátránya csökkentésében. Az ellenzék azonban aggályokat fogalmaz meg az uniós jogharmonizáció szempontjából, és attól tart, hogy a törvény közbeszerzési bírságokat eredményezhet.

A parlament várhatóan még ebben a hónapban szavaz a javaslatról, amely elfogadása esetén 2026 januárjától léphet hatályba. Az új szabályozás célja a magyar építőipar versenyképességének erősítése és a nemzetgazdasági érdekek hatékonyabb védelme a globális gazdasági kihívások közepette.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük