A Pécsi Tudományegyetem gerontológiai központjában különös beszélgetés zajlik. Idős házaspárok ülnek körben, miközben régi népdalokat énekelnek, történeteket mesélnek gyermekkorukról. A foglalkozás nem pusztán nosztalgia – a legfrissebb nemzetközi kutatások szerint a kulturális örökség ápolása, különösen a népzenei hagyományok gyakorlása akár 5-7 évvel késleltetheti az Alzheimer-kór tüneteit.
„A demencia megelőzésében kulcsfontosságú az agy folyamatos stimulálása olyan tevékenységekkel, amelyek érzelmi kötődést is teremtenek” – magyarázza dr. Kovács Márta neurológus, aki a Semmelweis Egyetem legújabb kutatását vezeti. Az eredmények meglepőek: azok az idősek, akik rendszeresen részt vesznek közösségi éneklésben, imádkozásban vagy történetmesélésben, jelentősen alacsonyabb kognitív hanyatlást mutatnak kortársaiknál.
A jelenség túlmutat az egyszerű agytornán. A szakrális és népi hagyományok gyakorlása komplex neurológiai folyamatokat indít el – az emlékezet, a ritmusérzék és az érzelmi központok együttes stimulálása olyan idegpályákat tart karban, amelyek egyébként az öregedéssel fokozatosan gyengülnének. Különösen hatékonyak azok a tevékenységek, amelyek több generációt kapcsolnak össze – a nagyszülők, amikor unokáiknak tanítanak régi játékokat vagy meséket, saját kognitív képességeiket is karbantartják.
A Magyar Néprajzi Múzeum „Élő Emlékezet” programja ennek szellemében indított országos kezdeményezést, ahol idősotthonok lakói adják tovább tudásukat fiataloknak. „Amikor egy 80 éves néni megtanítja az unokáját kenyeret dagasztani vagy húsvéti tojást festeni, nemcsak kultúrát örökít, hanem saját agyát is aktívan tartja” – mondja Tóth Katalin néprajzkutató.
Miközben a modern orvostudomány gyógyszerekkel küzd a demencia ellen, úgy tűnik, őseink bölcsessége és szokásai természetes védelmet nyújthatnak. Talán ez az egyik legszebb példája annak, hogyan gazdagíthatja a hagyomány a jelent – ahol a tradíció megőrzése nem csupán kulturális kötelességünk, hanem egészségünk záloga is.
