Az 1982/83-as rendkívüli El Niño esemény óta egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ez a Csendes-óceáni jelenség globális időjárási mintázatokat képes befolyásolni. A Magyar Meteorológiai Szolgálat archívumai szerint az elmúlt négy évtizedben hazánkban is kimutatható összefüggések figyelhetők meg az erősebb El Niño események és bizonyos időjárási anomáliák között. Az éghajlatkutatók a Kárpát-medence viszonylatában hosszú ideig szkeptikusak voltak e távkapcsolat jelentőségével kapcsolatban, ám a legfrissebb kutatások árnyaltabb képet mutatnak.
A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézetének 2024-es elemzése szerint az erőteljes El Niño periódusokat követő évben a Kárpát-medencében jellemzően 1,2-1,8°C-kal magasabb téli középhőmérsékletek mérhetők. Dr. Bartholy Judit éghajlatkutató megfigyelése szerint: „Az El Niño után kialakuló légköri áramlási rendszerek módosítják az atlanti ciklonpályákat, ami a Kárpát-medencében gyakran eredményez enyhébb, csapadékosabb téli időszakot.” A 2025-ös év első felében ez várhatóan fokozott árvízveszélyt jelenthet a Duna és Tisza vízgyűjtő területein.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság történeti adatai alapján az erősebb El Niño eseményeket követő években (1983, 1998, 2016) statisztikailag kimutatható összefüggés volt a tavaszi árhullámok intenzitásával. A jelenleg zajló óceáni hőmérsékleti anomália erőssége alapján 2025 nyarára viszont már az átlagosnál szárazabb periódusok várhatók, különösen az Alföldön, ahol a csapadékhiány akár 40-60 mm-rel is alulmúlhatja a sokévi átlagot.
A Kárpát-medence sajátos földrajzi helyzetéből adódóan az El Niño hatásai komplexebb mintázatot mutatnak, mint Európa nyugati vagy északi területein. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú előrejelzési osztályának adatai szerint a 2025-ös nyári félév során várhatóan fokozódik a szélsőséges időjárási események gyakorisága – különösen a hirtelen, lokális csapadékesemények és a hőhullámok váltakozása lesz jellemző. A gazdálkodók számára ez alkalmazkodási kényszerhelyzetet teremt, hiszen a tavaszi belvízveszélyt nyári aszályperiódusok követhetik.
A történeti tapasztalatok és a legfrissebb klímamodellek együttes értelmezése arra figyelmeztet, hogy bár az El Niño jelenség több ezer kilométerre alakul ki hazánktól, hatásai a globális légköri áramlási rendszerek módosításán keresztül 2025-ben is érezhetők lesznek Magyarországon – különösen a hidrometeorológiai szélsőségek területén.
