Az agyi érbetegségek következtében kialakuló vaszkuláris demencia új lehetséges okát azonosították 2025 elején a Semmelweis Egyetem kutatói. A Neurológiai Klinika hosszútávú vizsgálatai szerint a Kárpát-medencében előforduló specifikus környezeti tényezők és a tradicionális étkezési szokások között összefüggés mutatkozik az agyi mikrokeringés zavarainak kialakulásában. Az Országos Neurológiai Adatbázis elemzéséből kiderült, hogy az elmúlt évtizedben 27%-kal nőtt a vaszkuláris eredetű kognitív zavarok előfordulása.
A vaszkuláris demencia – amely az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb demenciatípus – kialakulásában eddig is ismert volt a magas vérnyomás, cukorbetegség és egyéb vaszkuláris rizikófaktorok szerepe. Az új kutatás azonban rávilágított egy eddig kevéssé vizsgált összefüggésre: a tartós mikrogyulladásos folyamatok és az agyi erek rugalmasságának csökkenése között. Dr. Kovács Márton professzor, a kutatócsoport vezetője szerint „a kisér-károsodások évtizedeken át tünetmentesen halmozódnak, mire a kognitív funkciók romlása klinikailag is észlelhetővé válik. Ez magyarázza a betegség lappangó jellegét.”
A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával végzett vizsgálatsorozat során 1250 középkorú és idős résztvevőt követtek nyomon öt éven keresztül. Az eredmények szerint azok, akik rendszeresen fogyasztottak flavonoidokban gazdag ételeket és italokat (például fekete áfonya, cseresznye, vörös szőlő), 42%-kal alacsonyabb kockázatot mutattak a kisér-eredetű agyi károsodásokra. A Debreceni Egyetem közreműködésével végzett genetikai elemzések emellett kimutatták, hogy a Kárpát-medencében gyakoribb bizonyos génvariánsok előfordulása, amelyek befolyásolják az érfal rugalmasságát.
Az új felismerések alapján a szakemberek módosították a prevenciós ajánlásokat. Az életmódbeli változtatások – rendszeres testmozgás, mediterrán típusú étrend, stresszcsökkentés – mellett kiemelt szerepet kap a rendszeres kognitív tréning és a vérnyomásingadozások szorosabb kontrollja. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a korai diagnosztika kulcsfontosságú, hiszen a vaszkuláris demencia kezdeti szakaszában még hatékonyan lassítható a progresszió.
A vaszkuláris eredetű agyi károsodások jelentőségét növeli, hogy gyakran együtt jelentkeznek az Alzheimer-kórral, súlyosbítva annak lefolyását. Az új eredmények hozzájárulhatnak hatékonyabb szűrőprogramok kidolgozásához és személyre szabott prevenciós stratégiák kialakításához, amelyek különösen fontosak régiónk lakosságának egészségmegőrzése szempontjából.
