A magyar gazdák védelme az ukrán gabonaimporttal szemben továbbra is prioritás marad, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság ismét eljárást indított Magyarország ellen. A kormány kedden bejelentette, hogy a nemzeti védelmi intézkedéseket 2025 végéig meghosszabbítja, miután a gazdák érdekképviseleti szervei figyelmeztettek a hazai mezőgazdasági termelők ellehetetlenülésének veszélyére.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb felmérése szerint az ukrán importgabona akár 30-40 százalékkal alacsonyabb áron kerül a piacra, mint a magyar termék. „A minőségi és élelmiszerbiztonsági követelmények betartásának hiánya tisztességtelen versenyelőnyt biztosít az ukrán termelőknek” – nyilatkozta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. Az Agrárminisztérium közleménye hangsúlyozta, hogy a 2023-ban bevezetett korlátozó intézkedések törvényesek és szükségesek, mivel a hazai gazdálkodók megélhetése és a vidéki közösségek fennmaradása forog kockán.
Brüsszel már harmadszor indít kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen ebben az ügyben, hivatkozva az egységes piac szabályaira. A belügyminiszter sajtótájékoztatóján kifejtette: „Az ország élelmezésbiztonsága nemzetbiztonsági kérdés, ezért a kormány nem enged a külső nyomásnak.” A kabinet álláspontja szerint a jelenlegi szabályozás összhangban áll az Alaptörvény XIX. cikkével, amely az állampolgárok alapvető jóléti és biztonsági igényeinek védelmét írja elő.
Időközben a Visegrádi Négyek országai közös nyilatkozatban fejezték ki szolidaritásukat a magyar álláspont mellett, jelezve, hogy regionális összefogás alakulhat ki az ukrán mezőgazdasági import szabályozására. A magyar hatóságok fokozott ellenőrzést vezetnek be a határátkelőhelyeken, és a rendőrség együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal az illegális gabonaszállítmányok felderítésében. A jelenlegi intézkedések fenntartása kulcsfontosságú a vidéki Magyarország mezőgazdasági termelőinek védelme és a hazai élelmiszerellátás biztonsága szempontjából.
