A napokban mutatta be a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikája azt az átfogó kutatást, amely új fejezetet nyit a demencia megelőzésének történetében. Az ötéves vizsgálat során 780 idős magyar résztvevő agyi funkcióit követték nyomon, és egyértelműen kimutatták: a rendszeres zenehallgatás 28%-kal csökkentette a kognitív hanyatlás kockázatát. Dr. Kovács Erzsébet professzor, a kutatás vezetője szerint „a zenehallgatás olyan kognitív tartalékot épít, amely pajzsként védi az idősödő agyat”.
A Magyar Tudományos Akadémia által is támogatott vizsgálat különlegessége, hogy először dokumentálta a zenei hatások biokémiai mechanizmusát. A kutatók felfedezték, hogy a rendszeres zenehallgatás fokozza a neurotropikus faktorok termelését, amelyek elősegítik az idegsejtek közötti új kapcsolatok kialakulását. Ez a neuroplaszticitás különösen a hippocampusban, a memóriáért felelős agyterületen jelentős.
A leghatékonyabbnak a klasszikus zene bizonyult, különösen Mozart és Bach művei, de a népzene és a gyermekkori kedvencek hallgatása is kimutatható védelmet nyújtott. A hatás nem függött a zenei képzettségtől – az is profitált, aki sosem tanult hangszeren játszani. A Zeneakadémia gerontológiai kutatócsoportjával együttműködve kidolgozott protokoll szerint napi 30 perc tudatos zenehallgatás már elegendő a védőhatás kialakulásához.
Az eredményeket a Nemzetközi Alzheimer Szövetség is elismeréssel fogadta. A módszer különösen értékes, mert költséghatékony, mellékhatásmentes és bárki számára elérhető prevenciós eszközt kínál. A kutatók most egy ingyenes mobilalkalmazás fejlesztésén dolgoznak, amely személyre szabott zenei terápiás programot állít össze az idősödő magyarok számára.
Bár a zene nem gyógyítja a már kialakult demenciát, a megelőzésben játszott szerepe vitathatatlan. Ahogy Kodály Zoltán is vallotta: „A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható.” Most már tudjuk: nemcsak lelkünket, hanem agyunk egészségét is táplálja, és ez az egyszerű öröm most az időskori méltóság megőrzésének egyik kulcsa lehet.
