A magyar európai uniós ügyekért felelős miniszter Bóka János határozottan visszautasította az Európai Bizottság jogállamisággal kapcsolatos legújabb elvárásait. A miniszter a múlt heti brüsszeli tárgyalásai során egyértelművé tette, hogy Magyarország szuverenitása nem képezheti alku tárgyát. „A nemzeti önrendelkezés alapvető jog, amit a közösségi jog is elismer, és amit minden körülmények között megvédünk” – hangsúlyozta Bóka a Tanács ülése után adott sajtótájékoztatón.
A vita központjában a 2024-ben elfogadott szuverenitásvédelmi törvény áll, melyet az Európai Bizottság továbbra is összeegyeztethetetlennek tart az uniós joggal. Marie Bjerre dán igazságügyi biztos szerint a jogszabály korlátozza a civil szervezetek működési szabadságát és ellenőrzési mechanizmusai sértik az arányosság elvét. Bóka János válaszában kiemelte, hogy a törvény célja nem más, mint „a külföldi befolyásolási kísérletek átláthatóvá tétele és a magyar választópolgárok demokratikus jogainak védelme”.
A magyar kormány álláspontja szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal tevékenysége teljes mértékben összhangban van az Alaptörvénnyel és a nemzetközi joggyakorlattal. „Több uniós tagállamban működnek hasonló hatáskörű szervek, amelyekkel szemben mégsem fogalmazódnak meg kritikák” – mutatott rá a miniszter, utalva a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat által készített összehasonlító elemzésre. A Hivatal eddigi működése során 23 esetben indított vizsgálatot, ezek többségében megfigyelői jelentések készültek, szankciók kiszabására mindössze két esetben került sor.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Lengyelország közvetítő szerepet vállalt a vitában, és kompromisszumos javaslatot terjesztett elő, amely szerint Magyarország a törvény egyes vitatott rendelkezéseit pontosítaná. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága jövő héten tárgyalja a kérdést, de kormányzati források szerint jelentős engedményekre nem számíthatunk.
A magyar szuverenitás körüli vita kihatással lehet az EU következő többéves költségvetésének tárgyalásaira is, amelyek decemberben kezdődnek meg. Magyarország számára kulcsfontosságú a kohéziós források zavartalan folyósítása, különösen a vidékfejlesztési programok esetében, amelyek közel 700 település infrastrukturális fejlesztését érintik a következő időszakban.
