A Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetének kutatói jelentős előrelépésről számoltak be az öregedés folyamatának lassítását célzó kutatásokban. A 2024 végén publikált tanulmányuk szerint egy továbbfejlesztett NAD+ molekula 2025-ben kezdődő klinikai vizsgálatai áttörést hozhatnak az életminőség javításában és az egészséges élettartam meghosszabbításában.
A nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD+) molekula kulcsfontosságú szerepet játszik szervezetünk energiatermelő folyamataiban és sejtjeink egészségének fenntartásában. Mennyisége azonban az életkor előrehaladtával csökken, ami összefüggésbe hozható számos öregedéssel kapcsolatos betegség kialakulásával. Dr. Kovács Béla, a kutatócsoport vezetője elmondta: „A NAD+ szint csökkenése 40 éves kor után felgyorsul, és 60 éves korra akár 50%-kal is csökkenhet a fiatalkorban mért értékekhez képest.”
A tudományos áttörést az jelenti, hogy sikerült egy olyan NAD+ származékot előállítani, amely nemcsak stabilabb a korábbi változatoknál, de hatékonyabban jut be a sejtekbe is. A budapesti laboratóriumban fejlesztett molekula állatkísérletekben már bizonyította hatékonyságát: az idős egerek fizikai teljesítménye javult, és számos öregedéssel összefüggő sejtkárosodás mértéke csökkent.
Az új NAD+ molekulával végzett első emberi kísérletek 2025 tavaszán kezdődnek a Semmelweis Egyetem közreműködésével. A kutatók kiemelik, hogy nem az örök fiatalság ígéretéről van szó, hanem az egészséges élettartam meghosszabbításáról. „Célunk, hogy az emberek tovább maradjanak egészségesek és aktívak, csökkentve az időskori betegségek előfordulását és súlyosságát” – nyilatkozta Dr. Szilágyi Erzsébet gerontológus.
A magyar kutatás nemzetközi figyelmet keltett, több neves amerikai és japán kutatóintézet jelezte együttműködési szándékát. A szakemberek szerint ha a klinikai vizsgálatok igazolják a kezdeti eredményeket, ez a molekula lehet az öregedéskutatás egyik legfontosabb felfedezése az elmúlt évtizedben.
