A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) első vezetőinek történelmi jelentőségű kiválasztása fontos szakaszához érkezett. Az eljárás, melyet a parlament végleges döntésekor zárt le, közvetlenül érinti a közbizalom helyreállítását és a közvagyon védelmét – minden magyar adófizető és család számára alapvető kérdések. A pályázati folyamat technikai részletei mögött tehát az ország polgári önrendelkezésének egyik alapkövéről döntenek.
Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság e héten kezdi meg az összesen 164 pályázat (96 elnöki, 68 elnökhelyettesi) szűrővizsgálatát. Hantosi István bizottsági elnök nyilatkozata szerint minden tisztségre a legtöbb pontot elérő három jelölt automatikusan továbbjut, emellett minden képviselőcsoport további egy-egy pályázó meghívását kérheti. A személyes meghallgatásokra augusztus végén kerül sor, nyilvános ülés keretében. Jelentős, hogy a meghallgatáson tanácskozási joggal részt vehetnek civil szervezetek is; a Tisza javaslatára a TASZ, a Magyar Helsinki Bizottság és a K-Monitor kaptak meghívást, míg a Mi Hazánk a Magyarok Világszövetségét javasolta. A Fidesz nem nevezett szervezetet. A kiválasztás várhatóan szeptemberre kerül a parlamenthez, ahol titkos szavazás dönt.
- Kiválasztás folyamata
- Jelöltek száma
- Tájékoztatás civil szervezetek részvételéről
- A Fidesz álláspontja
- Meghallgatások időpontja
- Jogkörök aggályai
A pályázók közt vannak közismert szakértők, mint Ligeti Miklós (Transparency International) vagy Molnár Csaba nyomozó, de a lista még nem teljesen nyilvános. A hivatal létrehozásának szükségességét a kormány a közbizalom helyreállításával és a közvagyonvisszaszerzéssel magyarázza. Azonban a Fidesz-frakció, Bóka János és Tuzson Bence képviselők vezetésével, komoly aggályokat fogalmazott meg a hivatal rendkívül széles jogköre miatt, mely egyedi módon egyesíti a vizsgálati, nyomozási, vádképviseleti és polgári peres jogosítványokat. Szakértők, mint Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász is rámutat, hogy a magyar jogtörténetben hasonló hatalomkoncentrációra nincs példa, ami összehasonlításokat vált ki a múlt egyes intézményeivel.
A procedúra tehát nem csupán adminisztratív lépcsőfok. A központi kérdés az, hogy a végül kinevezett vezetők a törvénytől kapott rendkívüli jogosítványaikat az összes jogállami garancia betartásával, transzparens módon és kizárólag a közjó szolgálatában használják-e majd. Az intézmény sikeressége, és vele a társadalmi bizalom megerősödése, végül a konkrét ügyekben mutatkozó szakmai fegyelemtől és elszámoltathatóságtól függ.
| Hivatal | Pályázatok Száma | Kiválasztott Jelöltek | Meghallgatások Dátuma | Állásfoglalás |
|---|---|---|---|---|
| NVVH | 164 | 3 | Augusztus végén | Parlamenti titkos szavazás |
