Historical Bridges: Post-WWII Temporary Crossings of the Danube

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

1945. január 18-án robbantották fel a Ferenc József hidat, ezzel a főváros utolsó épen maradt dunai átkelője is megsemmisült. Budapest szinte egy éjszaka alatt szigetté vált, megbénult a közlekedés, megszakadtak a létfontosságú ellátási utak. A budapesti csata pusztítását a főváros helyreállításának krónikája követte, melynek első fejezete a folyó újra-átkelhetővé tétele volt.

Az első lépés a Szabadság híd helyén történt, ahol már március 15-ére – a forradalom évfordulóján – ideiglenes acélgerendás szerkezetet helyeztek el a két megmaradt pillér között. A mérnökök gyakorlatilag a romok közül dolgoztak, az újjáépítés szimbólumává váló híd forgalma a város újjászületését bizonyította. Nem sokkal később a Margit híd romjainál fából ácsolt „Manci” híd, majd az Erzsébet híd helyén felállított pontonhíd, a „Böske” követte, utóbbit 1946 januárjában a Kossuth híd váltotta. A Magyar Királyi Honvéd Légierő 1945-ös felvételein egyértelműen látható, hogy ezek a szerkezetek nem csupán mérnöki megoldások, hanem a város akaraterőnek és túlélésének kézzelfogható bizonyítékai voltak.

Ezen gyors, életmentő intervenciók mögött azonban mélyebb történelmi kontinuitás rejtőzik. A főváros hidai mindig is stratégiai célpontok voltak, az átkelőhelyek biztonsága a magyar államiság egyik alapvető feltétele a Kárpát-medencében. A háború utáni helyreállítás – ahogyan azt a korabeli sajtó is dokumentálta – nem csupán technikai feladat volt, hanem az önfenntartó képesség és az intézményi akarat gyakorlati megnyilvánulása. A mai modern hidak ezen ideiglenes szerkezetek helyén állnak, emlékeztetve arra, hogy Budapest és a nemzeti közösség mindig talált erőt a romokból való felemelkedésre, megőrizve a Duna két partja közötti együtt tartozás létfontosságú kapcsolatát.

  • Ferenc József híd felrobbanása
  • Budapest szigetként való megjelenése
  • Ideiglenes acélgerendás szerkezet a Szabadság hídnál
  • „Manci” híd a Margit híd romjainál
  • „Böske” pontonhíd az Erzsébet híd helyén
  • Kossuth híd 1946 januárjában
Dátum Híd neve Megjegyzés
1945. január 18. Ferenc József híd Felrobbant
1946. január Kossuth híd Utolsó ideiglenes híd
Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük