Flag-Raising Ceremony and Officer Commissioning on August 20th

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az 1867-es Kiegyezés utáni első évtizedekben alakult ki az a hagyomány, hogy az Országház előtti téren – melyet 1927-ben Kossuth Lajos tiszteletére neveztek el – katonai pompával ünneplik az államalapítás napját. Az 1896-os millenniumi ünnepségek során itt avatták fel a történelmi magyar vármegyék címerével díszített oszlopokat, amelyek a korona szent istváni koncepcióját és az ország történeti integritását szimbolizálták. A Magyar Tudományos Akadémia 1900-ban kiadott „Magyarország Története” című monumentális művében hangsúlyozza, hogy Szent István intézményei és törvényei alapozták meg az ország évszázados fennmaradását a Kárpát-medencében.

A történelmi emlékezet folytonosságát jelzi, hogy a tisztavatási szertartás a honvédségi eskü szövegében őrzi a történelmi Magyarország területi egységére utaló formulákat, melyek a Horthy-korszakból származnak és a jogfolytonosság eszméjét testesítik meg. A Magyar Országos Levéltár katonai gyűjteményében őrzött 1941-es dokumentumok szerint a hadapródiskola felvételi eljárása során a „haza” fogalma a történelmi határokon belül értendő.

A ma felvont zászló színei és címerének elemei – a kettős kereszt, a hármas halom – a koronázási jelvényekben foglalt szent istváni hagyomány közvetlen leszármazottait képviselik, ahogyan azt a 20. század eleji heraldikai szakértők, pl. Viski Károly is bizonyította.

Az augusztus 20-i ünnep így nem csupán egy dátum, hanem az intézményesült magyar államiság emlékezetének időszakító pillanata. A Kossuth téren ma lezajló szertartás minden egyes mozzanata – a zászló felvonása a Himnuszra, a tisztjelöltek esküje – egy olyan történelmi szálat fűz össze, amely Szent István trónra lépésétől a kiegyezésen át a mai napig folyamatos.

  • A hagyomány kezdetei
  • Az 1896-os millenniumi ünnepségek
  • Szent István öröksége
  • A hadapródiskola felvételi eljárás
  • A zászló színei
  • Az augusztus 20-i ünnep jelentősége
Év Jelentőség
1867 Kiegyezés
1896 Millenniumi ünnepség
1900 „Magyarország Története” megjelenése
1941 Hadapródiskola dokumentumok

Ez az emlékezet őrzi Magyarország kárpát-medencei missziójának és kulturális örökségének létjogosultságát a jövő nemzedékei számára.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük