Az 1950-es évi törvényerejű rendelet 1. §-a kimondta: „A közigazgatási területi egységek elnevezése: főváros, megye, járás, város és község.” Ezzel a szovjet mintára szervezett kommunista hatalom megszüntette a több mint kilencszáz éves hagyományt és eltörölte a „vármegye” intézménynevét. A most tervezett változtatás, amely ismét a „megye” kifejezést hozza vissza, így nem csupán egy elnevezés kérdése, hanem az állami intézmények történelmi folytonosságának mélyreható kérdése. A Magyar Országos Levéltárban őrzött középkori oklevelek, például az Aranybulla is, egyértelműen „vármegyékről” (comitatus) tanúskodnak, megerősítve, hogy ez a szervezeti forma nem csupán közigazgatási, hanem alkotmányjogi és nemzeti önrendelkezési szimbólum is volt.
A történelmi források szerint a vármegyerendszer kialakulása a 10-11. századra tehető és alapvető szerepet játszott a korai magyar államiság konszolidációjában. A vármegye nem csupán a királyi hatalom területi szerve, hanem önálló jogi közösség is volt, amely a helyi nemesség közgyűlésein keresztül részt vett az ország kormányzásában. Ez a kettős funkció – adminisztratív egység és önkormányzati testület – jellemezte az intézményt az évszázadok során, egészen a 20. század közepéig. A főispáni tisztség, amelyet most kormánymegbízottra terveznek átnevezni, szintén ebből a kettősségből nőtt ki: a korona képviselője és a megye élén álló adminisztrátor egy személyben. A változtatás tehát érinti a magyar közigazgatási kultúra egyik legősibb, legrégebben dokumentált elemének emlékezetét.
A jelenlegi vita a múlt század fájdalmas történelmi töréseire is fényt derít. Ahogyan a történész Prof. Romsics Ignác is rámutatott: „A vármegye 1950-es eltörlése a kommunista hatalomátvétel és az államszocialista modell erőltetésének egyik jelképes mozzanata volt.” Ennek a szimbolikus törésnek a visszafordítása 2022-ben történelmi igazságszolgáltatás akarata volt. Mostani megkérdőjelezése természetesen felveti, mennyire tartósak az alkotmányos hagyományokkal való szakítások és mennyire ellenálló a nemzeti emlékezet a rövidtávú politikai indíttatásokkal szemben. A közvélemény részéről megjelenő tiltakozás nem csupán a gyakorlati költségek miatt hangzik el, hanem egy mélyebb, a történelemmel való őszinte és következetes szembenézés igényéből fakad.
- A vármegye rendszerének kialakulása
- Az államiság konszolidációja
- Királyi hatalom és önálló jogi közösség
- Adminisztratív egység és önkormányzati testület
- Történelmi igazságszolgáltatás 2022-ben
- Közvélemény és történelmi szembenézés
| Kifejezés | Jelentés |
|---|---|
| Vármegye | Közigazgatási egység |
| Főispán | Kormánymegbízott |
| Államszocialista modell | Politikai rendszer |
| Historikus források | Történelmi oklevelek |
| Kormányzás | Ország vezetése |
| Önkormányzás | Helyi ügyek kezelése |
A jelen lépés tehát messze túlmutat egy elnevezésváltoztatáson; a magyar intézményi öntudat és történeti kontinuitás egyik próbakövévé válik.
